A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Mizser Lajos: Ragadványnevek Cserépfaluban

(a 17-19., de még az 1900-as évek első harmadában is voltak olyan emberek, akik embert és állatot tudtak gyógyítani különféle főzetekkel, ráolvasással; ezek neve orvos volt. A 'medicus, Arzt' jelentésű szót orvas-nak ejtik); Őrmester (Derda): ezt a rangot viselte az osztrák hadseregben; Pásztor (Kósik, Lovász): szőlőcsősz; Puskás (Derda): az osztrák hadseregben puskaműves volt; Suszter (Lukács, Nagy): lábbelijavító; Szenes (Boros): szénégető; Tizedes (Csávás): éjjeliőr; Tüzér (Kéméndi): a tüzéreknél szolgált; Útbíró (Kósik): az utakért felelős személy; Útkaparó (Csávás), Vajas (Hüvelyes): a sebeket vajjal, kenőcsökkel gyógyító személy; Vinclér (Tóth): urasági vincellér („vinclér") volt, Zsandár (Szabó). Sz.: Bikás (Nagy János): apaállat-gondozó; Bíró (Kósik István), Csődörös (Lukács István); Csősz (Tóth János); Fírer < Zugsführer 'szakaszvezető' (Kósik Mátyás): ezt a rangot viselte a közös hadseregben; Hentes (Mizser István); Kalahúz (Kiss Rafael): autóbuszkalauz, Káplár (Dósa István): ezt a rangot viselte a közös hadseregben; Mészáros (Tóth Ferdinánd), Postás (Mizser András); Tanító (Mizser Lajos), Tegularisa (Argirus Györgyné): a téglaégető felesége; Üveges (Bojtár András). 2. A mesterség eszközével, termékével 11 örökölt ragadványnév kapcsolatos: Csipke (Hüvelyes): csipkebogyófőzettel gyógyító; Csetreng (Lukács): kolomp; Harsli (Erdős): gyaluféleség; Pászma (Lukács, Mato): 50 ige a motollán; Rabonyás (Hüvelyes): reves faágakat gyűjtött; Sápió (Kósik): faszorító; Sergolt (Kéméndi, Tóth): lakkféleség; Sidrik (Derda): csiszoló; Székláb (Gönczi); Tipán (Nagy): gyalu. 3. A munkavégzés helyét 4 örökölt ragadványnév jelzi: Csirminkó (Móré): a kiskunsági Csirminkó-tanyán szolgált; Orci (Kósik): az Orczy báróknál volt cseléd; Rozsnyó (Lukács): általában Rozsnyóig fuvarozott; Recski (Kósik): Recsken volt urasági cseléd. 4. Birtoklásra, vagyoni helyzetre 2 örökölt és 7 szerzett ragadványnév utal. Ö.: Kani (Mizser): csődör (az egyik ősük nem heréitette ki csődörét az 1600-as évek legvégén, azaz „kani lova" volt. Aki viszont megengedhette magának, hogy csődört tartson, módos ember volt); Pókos (Hüvelyes): a pókos ló nagyon keveset ért. Sz.: Burzsuj kulák (Kósik Bertalan): az 1950-es évek elején kuláknak nyilvánították; Bükkös ~ Bükkaljás (Erdős Lajos): a Bükkalja nevű kocsmáról; Darálós (Mizser Lajos); Futurás (Madarász Lajos): a Futura vezetője volt; Gondűzős (Nagy Károly): a Gondűző nevű kocsmáról; Nemzetis (Lukács Gyula): a Nemzeti nevű kocsmáról. III. Egyéni tulajdonságra utaló ragadványnevek száma 168 (41,79%), ebből örökölt: 103, szerzett: 65. 1. Külső tulajdonsággal 53 örökölt és 30 szerzett ragadványnév kapcsolatos. a) Arc, tekintet: ö.: Baba (Lukács): babaarcú; Domó (Mizser): pufók (domó = kenyérvég); Pampuszka (Tóth): pufók (pampuszka = fánk); Róka (Derda): vörös arcú; Ürge (Nagy): ürgeképű; sz.: Bánatos (Groszmann József); Foltos képű (Derda István); Pufi (Csattos Lajos); Trocki (Tóth Sándor): Trockijra hasonlító. b) Haj, szőrzet: ö.: Bajusz (Tóth), Bajuszos (Jakab), Barna (Mizser), Burkus (Szabó): bozontos hajú; Fekete (Jakab); Göndör (Boldizsár); Kopasz (Kósik); Veres (Tószögi); sz.: Bajuszkirály (Schwarcz Jakab): antonima, mert egyáltalán nem volt bajusza, pedig szeretett volna; Rákosi (Derda István): olyan kopasz volt, mint Rákosi Mátyás. c) Termet, alak: ö.: Cinke (Hegedűs): kis termetű; Fütykös (Szabó): magas és vékony; Hernyó (Kéméndi): görbe; Hosszú (Lukács); Keskeny (Lukács): beesett mellű; Kis (Derda, Dósa, Erdős, Gönczi, Kéméndi, Mizser, Sütő, Szabó, Tóth); Nagy (Boros, Derda, Dósa, Gönczi); Pela (Tóth): kis termetű (pela = pernye), Pöcök (Tószögi): egyenes, Puha (Hüvelyes): petyhüdt; sz.: Csitri (Mizser Károly): apró termetű; Dage (Tóth 520