A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Mizser Lajos: Cserépfalu becenevei (1525–1974)

Jolán, Kálmus (k.) < Kálmán, Magdus (k.) < Magdolna, Rebus (k.) < Rebeka, Vilmus < Vilmos. -uska: Anuska < Anna, Béluska (b., g.) < Béla, Iluska (cs.) < Ilona, c) Ikerítésből való kiválással, illetőleg a kivált tag továbbképzésével 15 név függ össze: Bandi < Andi-Bandi < András, Böske (tr.) < Öske-Böske < Erzsébet, Bözsi < Özsi-Bözsi < Erzsébet, Bözsike (k.), Dudika < Jud'ika-Dudika < Judit, Panna < AnnaPanna < Anna, Panni < Anni-Panni < Anna, Pannika (k.), Pesta (tr.) < E&ta-Pesta < Están < István, Pista < Ista-Pista < István, Pisti < Pista, Pityu < Pista < István, Pityuka (e., g.), Pötyi (e.) < Örzsi-Pörzsi < Erzsébet, Pötyike (e., k.). III. A név eleji csonkulással keletkezett nevek száma meglehetősen kevés (12). a) Egyszerű csonkulás: Dóra < Teodóra, Ella < Gabriella, Nóra < Eleonóra. A magyar utónévkönyv megjelenése óta mind a három anyakönyvezhető utónévnek számít. b) Csonkulás + képzés Gitta (k.): az ejtésben: Gita < Margit + -a, és nem a német Gitta < Brigitta átvétele, Dórika (b.) < Teodóra + -ika, Náci (g.) < Ignác + -i (a németből való átvételt sem lehet kizárni), Nellike (b.) < Kornélia + -ke, Nóri < Eleonóra + -/', Nórika (k.), Poli < Apollónia + -/, Tusi (e.) < Etus + -i < Etelka, Zsóka (cs.) < Erzsók + a < Erzsébet. IV. Az egyéb kategóriához 9 név tartozik: a) Kis + keresztnév: Kiseszter (cs.), Kismargit (cs.). b) Köznévből alakult becenevek: Babuci (e. cs.) < baba, Buci (e., cs.) < babuci. c) A becenevet a németből vették át:: Fáni (e., tr.) < Stefanie 'Stefánia', Franci (e., cs.) < Franz 'Ferenc', Mici < Mizzi < Marié 'Mária', Micike (e., k.): már magyar képző is van rajta, Tóni < Anton 'Antal'. A 35 képző (képzőbokor) közül korán, de már a 20. századra elavult: -cső, -e, -ik, -k,-ócs, -ók, -u. Elavulóban van a -csa és a -kó. S feltűnik az is, hogy a -cskaf-cske képző egyáltalán nem funkcionál. Ennek oka az lehet, hogy kissé mesterkéltnek, illetve „totósnak" érzik. A nevek általában közömbös hangulatúak, de vegyük figyelembe azt is, hogy 27 név gúnyos, lenéző, 12 pedig tréfás hangulatú. A gúnyt, a lenézést az alábbi tényezők befolyásolták : 1. Egy vagy egy-egy névviselő negatív tulajdonsága: Balázska (gyengeelméjü), Erzsa (öreges, nehezen mozgó), Gyura (házasságtörő), Ila (piszkos, mocskos), Jancsi (verekedős), Magda (a nemi életet kedvelő), Mara (ua.), Pityuka (gyengeelméjű), Tera (a nemi életet kedvelő). 2. A becenév ragadványnévvé vált: Jakus, Náci, Petyu. 3. A képző hatása: úgy látszik, hogy a -csa, illetve a -kó képzők jelentése negatívomot fejez(ett) ki. Külön érdekesség, hogy a -csa kizárólag nőkre, a -kó pedig csak férfiakra vonatkozott. Mindkettő a 18. század végétől kezdve használatos, és csupán az alacsonyabb rendű (rangú) embereket jelölték meg velük. A 19. század közepére a lenéző jelleg némiképpen enyhült, de a gúny megmaradt; a -csa, illetve a -kó képzőkkel létrejött becenevekkel még ma is lehet sérteni. A következő nevek tartoznak ide: Borcsa, Julcsa, Marcsa, Tercsa, illetve Ferkó, Gyurkó, Jankó, Lackó, Palkó. 4. A névhez nem a megszokott képző járul: Juli, Misu. S itt kell felhívni a figyelmet a csak egy személy által viselt becenévre is. 5. Egyéb tényezők: Béluska (versikét szerkesztettek rá: „Béluska! Mit hozott a Jézuska?"), Boris (egy bogácsi szóláshasonlat hatott: „Ül, mint Boris a misén), Bözsi (gyakori tehénnév is), Geci (ez a név a 19. század közepéig közömbös hangulatú volt, s a Gergely név ritkábbá válásával előtérbe került a köznevesült 'sperma' jelentés), Gyulus (Gyulus-butus-ra „ikerítették"), Gyurka (a mondóka miatt: „Gyurka! 514