A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Sümegi György: „Egyetlen dimenziónk a jelen” Szalay Lajos és László Gyula levelezéséből (1970–1991)
Szeretettel, igaz barátsággal ölellek Lajos a Szalay 13. László Gyula Szalay Lajosnak 976.X. 15. Ezelőtt fél órával szólt a telefon, Supka Magda 44 jelentkezett s mondta, hogy itt van Szalay Lajos felesége és szeretne velem beszélni. Megörvendtem s alig váltottunk néhány szót, kérdezte írtam-e Neked, merthogy nem kaptál levelet és kétségbe vagy esve, hogy a háztömbben a neked - címzett levelek eltűnnek s ezután írjam oda az appartement számát is. Aztán megegyeztünk, hogy meglátogat ma délután háromkor, én meg megígértem, hogy írok majd neked. De gondoltam: miért „majd", írok én most rögvest s akkor bizonyosan kézhez kapod. Lajoskám! Tegnap (14-én) volt 39. házassági évfordulónk és Feleségem (aki most kivizsgáláson kórházban fekszik) megvette nekem Ómagyar Mária Siralmadat! 45 Az Isten áldjon meg érette, hogy testet adtál a szónak s ezután majd rajzaidon keresztül él bennünk a szöveg. Te Lajos! Tudod te, hogy mit csináltál? Megdöbbentő, sugallóerejű, lenyűgöző rajzok! Hogy tudtad ezt? Szamár vagyok, hát úgy, hogy Te vagy Szalay Lajos. Valóban: félelmetes megfigyelő vagy s aztán, amikor rajzzá élednek alakjaid annyira hiteles emberek is - nemcsak vonalak -, hogy ez már súrolja a mágia határait. Én nem ez a természet vagyok: az egyes ember izgalma, alkata, arckifejezése nem raktározódik annyira fel bennem, úgy látszik én a mozdulatlanságot szeretem, nem a sodró erejű mozgást, a harmóniát, nem a csikorgó diszharmóniát. De éppen, mert „másik szólamból" élem az életet figyelem vágyakozva, hogy történik az első szólamban, abban amelyik a melódiát adja. Az enyém csak kíséret! Boldog vagyok, ha olyan műveket látok, mint most Mária Siralmad és büszke arra, hogy barátomnak tarthatlak! (Ez nem hajbókolás, csak meghatottságom keres szavakat s talán nem mindig a megfelelőket találja meg!). Az elébb kicsit túlhajtottam a célon, amikor arról írtam, hogy az arckifejezések hidegen hagynának és csak a hófehér leánytest érdekelne. Ennek ellentmond sokszáz rajzom a kortársakról, 46 amelyekről azt mondják, hogy kitűnő jellemképek. Ezt én nem tudom, mert rajzolás közben nem is gondolok reá, csak addig rajzolom, amíg érzem, hogy „olyan", de nemcsak formavilágában, hanem kifejezésében is. Hogy hogyan lesz „olyan" azt bizony sem nem tudom, sem irányítani nem vagyok képes. De hagyjuk magamat s kerítsünk sort reád. Hallom, nem kaptad meg levelemet, pedig igazán írtam „tanár úr kérem". így kedves Feleséged majd kezedbe adja ezt az epistolát. Sok a dolgom, sokfélét vállaltam: Szent László legenda, 47 Nagyszentmiklós, 48 Régészeti tanulmányok, 49 Művészeti tanulmányok, 50 Kettős honfoglalás, 51 Csákberényi temető, Régészeti Kézikönyv, Borsos Miklós: 52 ime a készülőben lévő, elkészült, vagy csak vállalt könyvek. Nem baj január-februárban ismét elvonulok Kecskemétre s ott karcolok, metszek, festek és írok, bár faragni is jó lenne: az ad testet a testetlennek! Közben idehaza könyvespolcokat csináltam, vagy 7 méternyit, de utána pillanatok alatt megteltek könyvvel, úgy hogy ami ezután jön, az megint a földre kerül, vagy a többiek fölé keresztbe. Tudod-e, hogy tavasszal vállaltam egy előadást Szalay Lajosról? Szép diapozitívjeim vannak a Genezisből, s most majd csináltatok az Ómagyar Mária Siralomból is. Kohut Magdát 53 megkérem s ő a rajzok alá mondja majd a szöveget, csodálatosan beszél magyarul! Most fél egy, Feleséged 3ra jön, tehát van idő bőven, hogy még beszélgessek egy kissé. Az idén sokfelé voltam Nyugaton: Belgium, Hollandia, Németország, Franciaország és Jugoszlávia. Nem tudom írtam-e Neked, - vagy megkaptad-e hogy a legnagyobb benyomást az tette reám, hogy a régi nagy mestereket pályatársnak, kollégának néztem s néha fejcsóválva mondtam magamban: „de Kolléga úr (pl. GrUnewald) hogyan rajzolhatta olyan hosszúra a 44 Supka Magdolna (1914-) művészettörténész, több Szalay-kiállítást megnyitott s néhány cikket írt Szalay művészetéről, pl.: Énekek éneke. Szalay Lajos rajzai. Miskolci Galéria, Miskolc, 1991. 45 Ómagyar Mária-siralom. Bp., 1975. 46 László Gyula: Kortársaim. Petőfi Irodalmi Múzeum (katalógus), 1973. (E tárlat anyagát még többször bemutatták.) A Szent László-legenda középkori falképei Bp., 1993. 48 A nagyszentmiklósi kincs. Rácz Istvánnal. Bp., 1977., németül, 1983; angolul, 1984. 49 Régészeti tanulmányok. Bp., 1977. 50 Művészetről, művészekről. írások a képzőművészekről. Bp., 1978. 51 A „kettőshonfoglalás". Bp., 1978. 52 Borsos Miklós. Corvina, Bp., 1979. 53 Kohut Magda (1928) színész, a Nemzeti Színház örökös tagja (1989). 478
