A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Sümegi György: „Egyetlen dimenziónk a jelen” Szalay Lajos és László Gyula levelezéséből (1970–1991)

Szeretettel, igaz barátsággal ölellek Lajos a Szalay 13. László Gyula Szalay Lajosnak 976.X. 15. Ezelőtt fél órával szólt a telefon, Supka Magda 44 jelentkezett s mondta, hogy itt van Szalay Lajos fele­sége és szeretne velem beszélni. Megörvendtem s alig váltottunk néhány szót, kérdezte írtam-e Neked, mert­hogy nem kaptál levelet és kétségbe vagy esve, hogy a háztömbben a neked - címzett levelek eltűnnek s ezután írjam oda az appartement számát is. Aztán megegyeztünk, hogy meglátogat ma délután háromkor, én meg megígértem, hogy írok majd neked. De gondoltam: miért „majd", írok én most rögvest s akkor bizonyosan kézhez kapod. Lajoskám! Tegnap (14-én) volt 39. házassági évfordulónk és Feleségem (aki most kivizsgáláson kórházban fek­szik) megvette nekem Ómagyar Mária Siralmadat! 45 Az Isten áldjon meg érette, hogy testet adtál a szónak s ezután majd rajzaidon keresztül él bennünk a szöveg. Te Lajos! Tudod te, hogy mit csináltál? Megdöbbentő, sugallóerejű, lenyűgöző rajzok! Hogy tudtad ezt? Szamár vagyok, hát úgy, hogy Te vagy Szalay Lajos. Való­ban: félelmetes megfigyelő vagy s aztán, amikor rajzzá élednek alakjaid annyira hiteles emberek is - nemcsak vonalak -, hogy ez már súrolja a mágia határait. Én nem ez a természet vagyok: az egyes ember izgalma, alkata, arckifejezése nem raktározódik annyira fel bennem, úgy látszik én a mozdulatlanságot szeretem, nem a sodró erejű mozgást, a harmóniát, nem a csikorgó diszharmóniát. De éppen, mert „másik szólamból" élem az életet figyelem vágyakozva, hogy történik az első szólamban, abban amelyik a melódiát adja. Az enyém csak kíséret! Boldog vagyok, ha olyan műveket látok, mint most Mária Siralmad és büszke arra, hogy barátomnak tarthatlak! (Ez nem hajbókolás, csak meghatottságom keres szavakat s talán nem mindig a megfelelőket találja meg!). Az elébb kicsit túlhajtottam a célon, amikor arról írtam, hogy az arckifejezések hidegen hagynának és csak a hófehér leánytest érdekelne. Ennek ellentmond sokszáz rajzom a kortársakról, 46 amelyekről azt mond­ják, hogy kitűnő jellemképek. Ezt én nem tudom, mert rajzolás közben nem is gondolok reá, csak addig rajzo­lom, amíg érzem, hogy „olyan", de nemcsak formavilágában, hanem kifejezésében is. Hogy hogyan lesz „olyan" azt bizony sem nem tudom, sem irányítani nem vagyok képes. De hagyjuk magamat s kerítsünk sort reád. Hallom, nem kaptad meg levelemet, pedig igazán írtam „ta­nár úr kérem". így kedves Feleséged majd kezedbe adja ezt az epistolát. Sok a dolgom, sokfélét vállaltam: Szent László legenda, 47 Nagyszentmiklós, 48 Régészeti tanulmányok, 49 Művészeti tanulmányok, 50 Kettős hon­foglalás, 51 Csákberényi temető, Régészeti Kézikönyv, Borsos Miklós: 52 ime a készülőben lévő, elkészült, vagy csak vállalt könyvek. Nem baj január-februárban ismét elvonulok Kecskemétre s ott karcolok, metszek, festek és írok, bár faragni is jó lenne: az ad testet a testetlennek! Közben idehaza könyvespolcokat csináltam, vagy 7 méternyit, de utána pillanatok alatt megteltek könyvvel, úgy hogy ami ezután jön, az megint a földre kerül, vagy a többiek fölé keresztbe. Tudod-e, hogy tavasszal vállaltam egy előadást Szalay Lajosról? Szép diapozitívjeim vannak a Genezisből, s most majd csináltatok az Ómagyar Mária Siralomból is. Kohut Magdát 53 megkérem s ő a rajzok alá mondja majd a szöveget, csodálatosan beszél magyarul! Most fél egy, Feleséged 3­ra jön, tehát van idő bőven, hogy még beszélgessek egy kissé. Az idén sokfelé voltam Nyugaton: Belgium, Hollandia, Németország, Franciaország és Jugoszlávia. Nem tudom írtam-e Neked, - vagy megkaptad-e ­hogy a legnagyobb benyomást az tette reám, hogy a régi nagy mestereket pályatársnak, kollégának néztem s néha fejcsóválva mondtam magamban: „de Kolléga úr (pl. GrUnewald) hogyan rajzolhatta olyan hosszúra a 44 Supka Magdolna (1914-) művészettörténész, több Szalay-kiállítást megnyitott s néhány cikket írt Szalay művészetéről, pl.: Énekek éneke. Szalay Lajos rajzai. Miskolci Galéria, Miskolc, 1991. 45 Ómagyar Mária-siralom. Bp., 1975. 46 László Gyula: Kortársaim. Petőfi Irodalmi Múzeum (katalógus), 1973. (E tárlat anyagát még több­ször bemutatták.) A Szent László-legenda középkori falképei Bp., 1993. 48 A nagyszentmiklósi kincs. Rácz Istvánnal. Bp., 1977., németül, 1983; angolul, 1984. 49 Régészeti tanulmányok. Bp., 1977. 50 Művészetről, művészekről. írások a képzőművészekről. Bp., 1978. 51 A „kettőshonfoglalás". Bp., 1978. 52 Borsos Miklós. Corvina, Bp., 1979. 53 Kohut Magda (1928) színész, a Nemzeti Színház örökös tagja (1989). 478

Next

/
Thumbnails
Contents