A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Sümegi György: „Egyetlen dimenziónk a jelen” Szalay Lajos és László Gyula levelezéséből (1970–1991)

Sajnos az Új Látóhatár- a folyóirat, amit említettem - elvből vagy politikából (mert a kettő jaj, de nem ugyanaz) Magyarországon megjelent cikkeket nem vesz át. Ezt egyik, itt élő szerkesztőjük mondta. Mivel ezek a hidegháborún melengetik a pecsenyéjüket, itt aztán feljebbzésnek vagy lejjebbzésnek helye és rangja nincs. Temetődjenek: rajtunk rögük se múljék. De hát ezzel ki is merült a külföldön működő egyetlen folyóirat, amelyikbe terjedelmes cikk is beleférne, már ami a terjedelmet illeti, mert egyébként puszta betűn kívül alig fér bele más. De hát így nincsünk mi. Talán arrafelé a szomszédos országokban magyarul vagy amúgyul inkább leközölnék, de leginkább minek. Itt ugyan ügyködik még egy úri ember, aki nyomtat és kiad (be nem vesz persze) Neked csodálod és ismerősöd is: Veress Ferenc. Mivel leveledet is meg a cikkedet is tőle kaptam, ő nyilván ki is hozna itt, meg így is, hogy köztünk csak kacsalábon forgó béke van. (Nehéz ember vagyok fajsúlyomtól és fajtám súlyától eltekintve is. De meg ezt Te is tudod, ahol két magyar van, ott három ellenség terem egy nyomban.) Restellem, hogy nem tudok még ebben sem segíteni, de itt ahol mindenki egyedül van én még egyedülebb vagyok. Vigyázat: fejedelmi egyes, akinek szeme van az oláhra, annak vájt a füle erre is. Úgy látszik, hogy az Európa kiadja a Genezist

28 Károlyi fordításával. Innen ugyan egy kártékony dúvad, Hamza András

29 tiszteletes - nem érdemel tiszteletet, tehát nem is tisztelendő - hazarohant az ellopott copyrighttel és a nevét belegyalázta a kiadásba. Sajnos nem igen lehet ellene tenni semmit. Csak Szabó Dezsőnek volt ilyen kegyetlen harca a kiadóval, bár nem ennyire aljas helyzetből, mert neki legalább fizettek valamit, de nekem egy vasat sem. Érdekes egyébként, hogy ez a valóban nem is vitatható ember milyen nagy rangnak örvend otthon. Például meghívták az anyanyelvi konferenciára is, éppen őt, akinek magyar szülőktől született két lánya egy árva szót sem tud magyarul. Igaz, hogy ezért pap: csak prédikál, de elsősorban ő nem tartja be a mondókákat. Hamza bég leszármazottjának tartja magát, de azt hiszem az ősei nem voltak bégesek csak bőgősek. De azért, ismétlem és remélem a Genezis megjelenik Magyarországon. Ezzel zárom is becses soraimat, amiket azzal a rejtett örömmel is írok, hogy gyakorolhatom az anyanyelvemet egy kicsit tótágast is, mert van, aki fejjel lefelé is megérti azt, aminek rendesen látszvást sincs sok értelme. Szeretettel ölel Lajos Olvasom, hogy hirtelen meghalt Szentiványi Lajos.

30 Biz ő is 1909-es és Benkhard növendék volt, nem egy évfolyamba jártunk. Egy évet ugyan együtt töltöttünk a „zseni-ketrec"-ben. Korosztályom legjobb kolonistájának tartom. Érdekes, hogy Benkhardnak mennyi jó növendéke volt: Szentiványi, Szabó Vladimir,

31 Bartha Laci,

32 Benedek Jenő,

33 Fónyi Géza,

34 Jaskiewitz.

35 Azt hiszem a rajzolás kemény, szinte katonás fegyelme volt a Benkhard pedagógia titka, szinte fényképszerű hűséggel kezdtük. Jó alap volt. 10. Szalay Lajos László Gyulának 73. dec. 7. Kedves Gyula! Válaszomra még semmi választ nem kaptam és a küldött négy Tiszatáj sem érkeztek meg. Remélem nincs semmi baj és csak rengeteg dolgod miatt nem tudtál írni. Otthon most jelenik meg a Genezis magyar kiadása és egy monográfia rólam a Corvinánál.

36 Nyilván találkozol velük a kirakatokban. Én érthető izgalommal várom mindkettőt, de különösen a Genezist, mert úgy hallottam a magyar kiadás messze felülmúlja az amerikait. Üdvözlet és kézcsók. Szeretettel ölellek a régi barátsággal Lajos 28 Az Európa Könyvkiadónál 1973-ban megjelent a Genezis magyar kiadása. 29 Hamza András Szalay Genezisének New York-i kiadója. Designed = tervezőként jegyzi a könyvet és Szalay szerzői/kiadási jogát a Madison Avenue Church Press-nek (azaz magának) jegyeztette be. Ezen különböztek össze, továbbá azon, hogy a rajzoló nem kapott honoráriumot a munkájáért s ezzel jelentős anyagi kár érte. 30 Szentiványi Lajos (1909-1973) festőművész, a Magyar Iparművészeti (1957-től), majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára (1963-73) 31 Szabó Vladimir (1905-1991) festő, grafikus 32 Bartha László (1908-1998) festőművész 33 Benedek Jenő (1906-1987) festőművész 34 Fónyi Géza (1899-1971) festőművész, főiskolai tanár (1947-) 35 Jaskiewitz Iván rajzoló, Szalay sokra tartotta a tehetségét. A második világháborúban meghalt. 36 Láncz Sándor: Szalay Lajos. Corvina Kiadó, 1973. 473