A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Sümegi György: „Egyetlen dimenziónk a jelen” Szalay Lajos és László Gyula levelezéséből (1970–1991)

118, 119 rajz 1945-ben megjelent könyvemből (Új Idők). 76. rajz Darvinhoz. 111. freskó terv egy buenos airesi vállalatnak. Nem fogadták el. Láthatod, hogy a rajzok egy jó része más célra készült. Nagyon sok ezen kívül csak úgy l'art pour Fart magamnak rajzolódott és csak elenyészően kevés készült direkt a Genezishez. Valaki mondta egyszer - és elítélően -, hogy minden rajzom, még az aktok is, valami vallásos ünnepélyességgel készülhettek. Ez adta az ötletet és egy bostoni (Amerika) milliomos nő már egyenesen vallásos rajzokat kérő megrendelése, hogy a Genezisre mint madzagra felfűzzek egy csomó „ünnepélyes" rajzot. Ahol azután a cím megtartása miatt hézagot kellett pótolnom, oda betoldottam egy-egy már igazán a Genezis számára készült rajzot. így keletkezett tehát „ünnepélyességem" árujegyzéke, katalógusa. Azt is lehetne mondani, hogy ez a könyv, meg a többi könyvem is az én genesisem; keletkezésem, fejlődésem önéletrajzszerű regisztrálása. És regisztrálása annak a ténynek, hogy mindig mindent olyan komolyan vettem, mintha az egész világ egy teológiai értekezés lenne. Nem gondolom, hogy több információt adhatnék a Genezisről. De azt hiszem nem is igen lehet egy rajzról a látványon kívül bármit is mondani, hiszen annyira elfoglalja a művészt maga a csinálás, hogy a körülményekre oda se figyel, tehát nem is emlékezhet rájuk. Más lesz a helyzet az „Önéletrajz"-zal, mert az egy készülés lassú, javítgató, már eleve emlékekhez kötődő művelete lesz, tehát sok emlékeztető termék és melléktermék később is idézhető összesség. A jövő nyáron Magyarországra megyek és akkor beszélgethetünk még a Genezisről, de nem igen gondolom, hogy akár fogyasztásra is eszembe jutna valami, ami akkor nem került az eszembe, mikor a rajzokat csináltam. Egyébként talán kiállításom lesz és éppen P.Ö.G-nél és bizony jó lenne, ha addig is nevemre felhívódna otthon a figyelem. Olyan kort élünk, amikor minden bornak cégér kell. És a rosszak nagyjából kapnak is. Alig várom, hogy önéletrajzodat lássam. Igazán érdekel, hogy egymáshoz korban és helyben, iskolában közel másik hasonló képesség hogy látja magát és milyen tükröt szerkesztett ahhoz, hogy magát lássa és láttassa. A Pogányéktól érkezett meghívás féle vagy engedély azt mutatja, hogy akadnak még barátok és még sincs körülöttem teljesen bedeszkázva a világ. Hát most „Hic Rhodus, hic salta". Már mint én. És itt az ideje, hogy anyám szerint a kezem járjon, ne a szám. Apropó, lehet, hogy Piroskát valóban megbántottam, mert eddig szinte rendszeresen levelezésben voltunk és most már félreérthetetlenül rég nem írt. Majd ha hazamegyek, canossát járok. Türelmetlenül várom nagy könyvedet

13 is a magyarság múltjáról. „Visszanéz a magyar, sóhajtva néz vissza, Te dicső hajdankor fényes napjaidra, S elsárgult tarlóján a letűnt időknek, Már csak úgy szedeget valamit mesének." Ez fejből, tehát nyilván nem pontosan idéztem, de így valahogy mondta Arany. Szervusz Lajos 6. Szalay Lajos László Gyulának Paris 72.

1. 6. Most már magam is kezdem hinni, hogy a kiállításomból lesz valami, bár nászuradtól még értesítést nem kaptam. Ezért némi fenntartást még fenntartok. Utóvégre a pesszimizmusnak is élni kell. Nagy megtiszteltetés lenne a számomra, ha Te nyitnád meg a kiállítást, de ezt beszéld át nagyon tapintatosan Zsuzsával,

14 aki valahogy a magántulajdonának tekint engem. Ami a „Művészet"

15 számára készülő cikkedet illeti, abban bizony én nem nagyon tudok segíteni, mert a rajzok készülésének a körülményeire nem figyeltem akkor és így nem emlékszem most. Ennek az „alkotás" körüli homálynak az okát én abban gondolom, hogy én nem vagyok teremtő művész, én egyszerűen csak rajzokat termő - nem teremtő - valaki vagyok, akinek kevés személyes harca van az éppen készülő munkával. Talán míg a rajz bennem a kibuggyanásig feltöltődik, addig van bennem valami építő nyüzsgés, de erről éppen úgy nem tudok, mint ahogy az anya nem tud arról a folyamatról ami a fétust szülésig felrakja. Lám, míg nem említetted, azt sem láttam, hogy a rajzaim gesztikulálnak. Most - visszamenőleg - próbál az agyam valami magyarázatot találni, ami azonban éppen úgy lehet téves, mint helyes. Hogy én, aki csak 13 Valószínűleg A népvándorlás kor művészete Magyarországon (Bp., 1970.) című László Gyula-műről van szó. 14 D. Fehér Zsuzsa (1925-2001) művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria mai magyar osztályának a vezetője (1965-82), számos kiállítás - Szalayé is - rendezője, az MTV Képzőművészeti Osztály vezetője (1970-86). 15 Művészet a Magyar Képzőművészek Szövetsége folyóirata (1960-1990), alapító főszerkesztője Pogány Ödön Gábor, majd Rideg Gábor (1973-tól) szerkesztette. 469