A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Békési Gábor: „Maradok szeretve tisztelő barátod...” Telepi György a dokumentumok tükrében

Amálka és Károly többször szerepeltek apjuk darabjaiban. Telepi György szerződése ugyanis családjára is vonatkozott. 1842. január l-jén kelt szerződésében például a következőket olvashatjuk: „...az Igazgatóság, 's annak Képviselősége által reám bízandó szerepeket el fogadni, azokat minden szorgalommal be tanulni, 's tehetségem szerént a' legg nagyobb pontossággal előadni tartozzam, 's gyermekeim is játzani, és tántzolni kötelessek légyenek." 1844. október 12-én az Egressy Gábor jutalomjátékául színre vitt Szökött katona első és harmadik felvonásában Telepi együtt játszott az Egressy iránti barátságból fellépő és Gémesi iparlovagot játszó Petőfivel. Telepi György és fia 1848-ban színésztársaikkal mámoros lelkesedéssel köszöntötték március 15-ét. A családi hagyományok szerint mindketten részt vettek Táncsics Mihály kiszabadításában

35

. A túlerő felülkerekedésével azonban nekik is átmeneti rejtekhelyet kellett keresniük. Telepiek számára nyilvánvaló volt, hogy Tardona, az országos térképekről is hiányzó pici bükki falu minden szempontból megfelelőnek látszik. Telepi György sógora és sógornője, a Csányi házaspár adott menedéket Tardonán Károlynak, akit a vele érkezett nevelőanyja ápolt. Csányi Zsuzsannának egy fivére (Csányi Benjámin földbirtokos) és egy nővére (Csányi Julianna, Rácz Endre református lelkész felesége) élt Tardonán.

36 Közben apja a szabadságharc oldalán harcolt. Ennek bizonysága Amália levele, melyet Pestről írt anyjának Tardonára 1849. január 2-án.

37 Károly 1848 őszétől betegeskedik. Lázas állapotából csak 1849. december közepén gyógyul fel. Valószínűleg váltóláz (malária?) támadhatta meg. 1849-ben pedig Telepi lányával együtt bennragadt a Görgey által ostromlott Pesten - a lábadozó és családjáért aggódó Károly itt látogatta meg őket az ostrom után. Végigjárta és lerajzolta a híresebb műemlékeket és azok romjait, estéit pedig a Nemzeti Színházban töltötte. Egyheti pesti tartózkodás után, június 25-én indult vissza Tardonára. Miskolc előtt már kozák lovasokkal találkozott - a nemzeti tragédia előrevetülő árnyékát hozták magukkal. A közelgő nemzeti tragédia utáni megtorlástól félve mások is rejtőzködni kényszerültek. Akik nem tudtak emigrálni, félreeső helyeken próbálták meghúzni magukat. Jókait elrejtendő Telepi György ajánlotta Tardonát Laborfalvy Rózának, aki Rákóczi Jánossal, Kossuth titkárával el is vitte oda a fiatal írót. Telepinek - Csorba Zoltán szerint - háza volt Tardonán, s ott laktak sógorai: Csányi Dániel (!) birtokos és Rácz Endre református lelkész.

38 Tardonán Jókai nem írt, csak egy halotti búcsúztatót, amit ő maga olvasott fel a számára is kedves Telepiné temetésén. A kézirat elveszett. Jókai a nehéz körülmények ellenére is több levelet váltott feleségével, ezekből 13 maradt fönn. 1849. november 12-én feleségéhez címzett levelében

39 említi Telepinét, aki súlyos betegségben szenvedett. „Szegény Zsuzsi néni beteg, aranyér gyötri és igen képzelődik, s a mellett nyughatatlan. Bizonyosan megíratta Gyuri bácsinak nyavalyáját, mert engem is kért hogy írjam meg neki, de én nem akartam szegényt ennyi csapás után még ezzel is szomorítani, a min ő úgy sem segíthetne. Vigasztald és bíztasd, a hogy bírod szegény embert, hiszen aranyérbe nem hal bele az ember." A kiadó jegyzete: 34 A szerződés eredetije dr. Ónodyné Ágoston Éva tulajdona. Idézi Telepy K., 1993. 35 Telepy K, 1993.56. 36 Kordos L, 1972,64-73. 37 Idézi Telepy K., 1993. 56. A levél magántulajdonban van, teljes szövege a mai napig nem vált közkinccsé. ™ Csorba Z., 1975.75-79. 39 Kulcsár A., 1971. 40 Kulcsár A., 1971. Jókai levele Jókainé Laborfalvi Rózának, Miskolc, 1849. november 2. 418