A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Békési Gábor: „Maradok szeretve tisztelő barátod...” Telepi György a dokumentumok tükrében

2. A:é/?. Telepi György szerződése a Nemzeti Színházzal az 1842-43. évi színházi évadra (Dr. Ónodyné Ágoston Éva tulajdona) Számomra a legvalószerűbb verzió az, amit Klestinszky László könyvének adatai támogatnak: a Kolozsvárról 1828-ban Kassára vendégszereplésre érkező dráma- és dalszíntársulat tagjai között mind (Telepiné) Bohus Amália, mind „Veres Eszti" jelen van és 1832-ig ott is maradnak.

12 Boccaccioi helyzetbe kerülnek, amikor 1831-ben, a kolerajárvány miatt az egész társulatot - a megye pénzén - elköltöztették Opáczka fürdőhelyre. A kassai társulatnál az említett 5 év alatt 5-5 téli színidényt töltött Telepi György és Bohus Jozefa, „Veres Eszti" viszont csak kettőt, tehát ő nem maradt állandóan Kassán.

13 Egy kedves, pajzán emlék kapcsán említi meg Déryné is kassai kolléganőjét a naplójában: „Kassán akit szeretnek, mindenik nevéhez még egy kis ragasztokot tesznek, úgymint: én voltam sokféle Dérus, Dércsu, Dércsuska, Drincsi, így a Csáky-kontesszek neveztek el; Kántorné volt Kántus, Kántuska; Lendvayné volt Lendus, Lenduska; Parázsóné Prászcsuska. Ezen nevezetek úgy megragadtak közöttünk, hogy mindig így szólítottuk egymást. De már Telepynét, kérem, nem írhatom le, valóban nem, mert igen kétértelműleg hangzik. De hogy úgy nevezték, szentigaz." [Jegyzet:] Valószínűleg második feleségét, Vermes Esztert említi (jelentéktelen segédszínésznő)

14 - Réz Pál itt nyilvánvalóan téved: Telepi felesége Kassán még Bohus Amália volt. 12 Klestinszky L., 1878, 5-10. Erődi Jenő is megemlíti a Schöpflin szerkesztette Magyar színművészeti lexikonban, hogy Veress Eszter 1828-ban tagja az Erdélyi Dal- és Színjátszó Társaságnak. 13 Klestinszky L., 1878, 86-93. 14 Réz P., 1995, II. kötet, 15,485. 413