A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Pirint Andrea: Főúri ősgalériák emlékei a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

Teréziánumban végezte. Kiváló műveltsége és a császári házhoz való ragaszkodása miatt Mária Teréziának és II. Józsefnek igen kedvelt embere volt." Mint horvát bán és a zág­rábi kerület főbiztosa „... Horvátország alkotmányát és jogait sértő, törvényellenes kor­mányzása miatt gyűlöletessé tette magát. 1792-ben Bécsbe, később Pozsonyba vonult vissza." 22 Az eddigiekben kirajzolódó életút arra enged következtetni, hogy Balassa Ferenc - mint a bécsi udvarhoz közel álló, az államigazgatásban fontos szerepet játszó nemes - hivatali minőségében festtette meg magát a miskolci portrén, s ilyenformán képünk a hivatalnokarcképek közé tartozik. Egy újabb közlés azonban megdönti ezt az egyébként helytállónak tűnő feltételezést. ,,«Casielae St. Stephani regis Hungáriáé vera imago et expositio» czímű munkáját még mint a Teréziánum növendéke adta ki Bécsben 1754-ben. Ezenkívül a Nemzeti Múzeum is őriz egy kéziratát «Elaboratum de insurrectione Hungáriáé Josepho II. imp. anno 1709» czímmel" - olvashatjuk Balassa Ferenccel kapcsolatban. 23 A hivatalnokarcképnek gyanított portré tehát valójában az íróképmások közé tartozik. A feliratban olvasható 1755-ös évszám tanúsága szerint Balassa Ferenc a „Casielae St. Stepani ..." bécsi kiadását követő évben készíttette portréját. Mint irodalmi tevékenységet folytató, s erre felettébb büszke nemes láttatja magát kezében kéziratos könyvvel, tollal, a háttérben polcon álló könyvekkel. A nyitott könyvbe vetett négy sor egykor bizonyára kibetűzhető volt, s világosan utalhatott ábrázoltunk hírül adni kívánt irodalmi teljesítményére. A Szent István uralkodásával foglalkozó mű kiadása után hu­szonhat évvel - nyilván nem ezen munkájával kiérdemelve - Balassa Ferencet a Szent István-rend középkeresztjével tüntették ki. 24 Képünkön mintegy összecseng az István királyt idéző két attribútum: az „éppen íródó" könyv és a portréra pótlólag ráfestett rendjel. A Szent István-rend keresztjének utólag történő felkerülését a kép datálása tekin­tetében feltétlenül hangsúlyoznunk kell. A „hányaveti" módon megfestett rendjel alatt kitapintható, és szemmel láthatóan is kirajzolódik az öltözék nagy gonddal megmunkált finom mustrájának textúrája, ami nem lenne tapasztalható, ha az 1780-ban szerzett ki­tüntetés a festmény születésekor, az ábrázolt díszes ruhájának részeként került volna a képre. Vagyis a portré megfesttetésének aktualitását semmiképpen sem az érdemrend szolgáltatta, és a kép antedatálását a Szent Istvánnal foglalkozó mű indukálta; a sorrend éppen fordított volt. A feliratban olvasható 1755-ös évszámot a festmény készítési évé­nek tekintjük. Szintén a ragályi kastélyból került a Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe Zichy Katalin grófnő portréja, amelyet nemcsak származása, de egykor olvasható kétsoros feliratának hasonlósága alapján is ugyanabból az ősgalériából szár­maztathatunk, aminek Balassa Ferenc képmása is része volt 25 (6. kép). Zichy Kata Balassa (II.) Pál első feleségeként kapott helyet a család arcképgalériájában. Személyéről - nő lévén - szinte semmit sem tudunk. Az egyetlen adat Zichy (IV.) Ádám leányával kapcsolatban halálának éve (1729). 26 Férje „... a helytartóságnál tanácsos, 1740-diktől " Borovszky S. (szerk.), 1911. 263. 23 Uo. 24 Nagyi., 1857. 128. 25 Balassa Pálné Zichy Katalin portréja (olaj, vászon; 90x68 cm; Ltsz.: HOM 53.237.1.) Restaurálva, dublírozva 1982-1984 között. Felirata fent (KATHARINA COMITISSA ZICHY DE ZICH ET VASONKEÖ, UXOR PAULI E COMITIBUS BALASSA DE GYARMATH ET KEKKÖ) a restaurálás során eltűnt. A felirat visszaállítása dr. Kárpáti László által folyamatban. 26 Nagyi., 1865.481. 404

Next

/
Thumbnails
Contents