A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Csíki Tamás: A kassai zsidóság a Holocaust idején
sítő táborokról való tájékoztatásra, illetve a zsidóság figyelmeztetésére korlátozódott. Erre Kassa határ menti fekvése, valamint a terület-visszacsatolás után Szlovákiába telepedők, majd onnan menekülők nagy száma teremtett lehetőséget, és országszerte sokan a Betarhoz tartozó Gottesmann Lajos, kassai cionistától kapták az információkat, aki a Központi Zsidó Tanács radikálisabb fellépést szorgalmazó Vidéki Osztályának tagjaként a gettókkal való illegális kapcsolattartás egyik irányítója volt. 28 (Sőt az Auschwitzból megszökő Arnost Rosinnak, aki részletes beszámolót készített az európai zsidóság megsemmisítéséről, szintén éltek rokonai és ismerősei Kassán, akiket feltételezhetően maga próbált tájékoztatni. 29 ) Ugyanakkor a helyi zsidóság megosztottsága vagy fásultsága, sokaknak a cionizmussal szembeni idegenkedése, valamint a Zsidó Tanács passzivitása vagy megosztottsága következtében a vészjósló hírekről a többség nem vett tudomást. (Láttuk, az utóbbi tagjai között eltérő nézeteket valló neológ és orthodox vezetők voltak, ami a magyar és a német hatóságokkal szembeni kiszolgáltatottságot növelte, és az izraeliták érdekeinek védelmét nehezítette.) Minderről: az izraeliták magatartásáról, a passzivitás különböző attitűdjeiről és eltérő motivációiról az események egykori részese, Offner Róbert szemszögéből értesülhetünk: [A Zsidó Tanács megalakítása után] „mindenki az ő kezükre akart játszani, mindenki azt hitte, hogy megmenti saját magát. Kellett a németeknek autót pucolni, csomagot cipelni, laktanyát súrolni: mindent a zsidók csináltak. " ... [A gettósítással és a vidékiek Kassára hurcolásával egyidejűleg] „elkezdtek keringeni az első hírek. Vad, megbízhatatlan rémhírek. Akik már egyszer a németek karmaiban voltak, azt hajtogatták: deportálás. A többiek nevettek. »Hiszen mi zsidók, kassai zsidók vagyunk, ez nevetséges, minket deportálni! Ezt lehetett Lengyelországban, Szlovákiában, de itt igazságos és erős magyar kormány van, ez nem hagy minket.« "... „Jellemző e kis jelenet. Amikor az első család kilakoltatásánál a férfiért az üzletbe mentünk, találkoztam az utcán egy zsidó orvossal, aki jól ismert. Megállítottam és figyelmeztettem, hogy megkezdődött a zsidók összeszedése. Vadul rám támadt, hogy csak pánikot keltek ezzel a hírrel, szerinte ez csupa hazugság és lehetetlenség. Faképnél hagytam. "... „Látni lehetett azt a nagy fásultságot, amely mindenkit a hatalmába kerített. Aki már a templomban volt 31 , azt már nem érdekelte a holnap, nem érdekelte, hogy mi történik vele. Aki kint volt még, habár tudta, hogy mi történik, remélte, hogy talán őrá nem fog sor kerülni. "... „A téglagyárban többféle hír kerengett. Egyesek »biztos helyrőh tudták, hogy itt maradunk, mások pedig »még biztosabb helyről« hallották, hogy elvisznek minket mezőgazdasági munkára az Alföldre (Kenyérmező?' ), aki pedig komoly veszélyekről, deportálásról mert beszélni, azt árulónak, hazugnak, rémhírterjesztőnek és hasonlónak bélyegezték. Deportálásra senki sem gondolt, szökésre még kevésbé. Volt néhány zsidó család, akik a városban ismerősöknél bujkáltak, vagy pénzért bújtatták őket, volt néhány, mely jobbnak látta, ha eltűnik Pest felé, de ilyen oly kevés volt, 28 Braham i. m. (A népirtás...) 667, 1091, 1119; Encyclopedia of the Holocaust. Vol. 2. 820-821. 29 Michael Okroy. „Ich habé überlebt. Ein bilkhen Glück muB man schon habén." Eine Erinnerung an Arnost R(osin). In: Wupper-Nachrichten. 1996/1. 9. 30 E folyamat következő szakaszaként (néhány más városhoz hasonlóan, s minden bizonnyal a náci tömegpusztító mechanizmus „racionális" részeként) a németek utasítására a Zsidó Tanács május elején több izraelita iparost (szabókat, szűcsöket, susztereket és más mestereket) a korábban túlnyomóan zsidók által lakott Zrínyi utcába rendelt, ahol az SS-katonák számára dolgoztak. Munkájukat később a miskolci Judenheimben folytatták, majd az ottani iparosokkal együtt október végén a Gestapo emberei kivégezték őket. Görög i. m. 197-198; Csíki i. m. (A miskolci zsidóság...) 345; Raul Hilberg: The Destruction of the European Jews. New York, 1983. Vol. 3. 998-999. 31 Az izraelitákat a téglagyári koncentrációt megelőzően az orthodox templomban gyűjtötték össze. 32 A deportálások idején országszerte elterjedt és a hatóságok által erősített híresztelés szerint az összegyűjtött izraelitákat e (valójában fiktív) helységbe viszik mezőgazdasági munkavégzésre. 394
