A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Frisnyák Zsuzsa: Magyarország kocsi- és szekérállománya, 1889

vánvaló, hogy a fejletlenebb területekről kevesebb áru kerül a piacokra, melyekhez kevesebb fuvarszekér szükségeltetik. Össznépesség, 1890 Őstermeléssel foglalkozó népesség (keresők, eltartottak), 1890 Önálló birtokos és bérlő (keresők), 1890 Ipari keresők, 1890 Önálló iparosok, 1890 Egyfogatú személyszállító lovas k. 0,653 0,639 0,540 0,644 0,694 Kétfogatú személyszállító lovas k. 0,677 0,673 0,559 0,605 0,689 Egyfogatú teherszállító lovas kocsik 0,440 0,408 0,287 0,549 0,527 Kétfogatú teherszállító lovas kocsik 0,818 0,795 0,601 0,821 0,888 Ökrösszekerek 0,495 0,516 0,667 0,367 0,314 Összes jármű 0,908 0,898 0,786 0,850 0,900 10. ábra. A megyék népessége, foglalkozáscsoportjai és fogatolt járművei közötti korrelációk Végeredményben a járműállomány abszolút ill. relatív nagyságánál fontosabbnak tűnik a fogatolt jármüvek kihasználtsága. Erről azonban - tekintettel arra, hogy a közúti közlekedés lényegi sajátossága szervezetlen és individualista jellege - csak közvetett módszerrel készíthetők becslések. Véleményem szerint a járműállomány kistérségi különbségeit csak kismértékben indokolja az eltérő természeti környezet. Vannak lótartásra alkalmasabb területek és vannak területek, melyek sajátosságaihoz az ökör vontatta szekerek inkább megfelelnek. A területi egyenlőtlenségeket az adott kistérség árutermelésének sajátosságai, a területi munkamegosztásban betöltött szerepe, a kulturális tradíció inkább magyarázzák. A kérdés: milyen statisztikai összefüggések léteznek a népesség foglalkozási csoportjai és a fogatolt jármüveinek fajtái között. Sajnálatos módon korrelációs számításokat csak a megyei lakosság és a törvényhatósági jogú városok népessége tekintetében lehet elvégezni, mert az 1890-es népszámlálási adatok községsoros foglalkozási adatait nem hozták nyilvánosságra. Tehát nem ismerjük, hogy az egyes községekben, járási jogú városokban mi a lakosság foglalkozása. Viszont az 1900-as népszámlálás publikálásakor a statisztikusok közölték az 1890-es megyei és törvényhatósági jogú városokra vonatkozó adatsorokat. Korrelációs számítások

12 több összefüggésre ill. különbségre mutatnak rá a megyék és a fogatolt járművek, illetve a törvényhatósági jogú városok és jármüvek között (10-11. ábrák). Az első szembetűnő érdekesség, hogy szoros matematikai összefüggés 1_ A korreláció két adathalmaz kapcsolatának szorosságát határozza meg. A korrelációs együttható értéke -1 és +1 közötti lehet. Minél szorosabb a kapcsolat a két adathalmaz között, annál nagyobb a korrelációs együttható értéke. Ha a két adathalmaz között nincs kapcsolat, akkor a korreláció értéke a nulla közelében van. 373