A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Frisnyák Zsuzsa: Magyarország kocsi- és szekérállománya, 1889

Megye Kistérség Népesség, 1890 Ezer lakosra eső összes jármű Ökrösszekerek az összes jármű %-ában Brassó alvidéki 17711 181,69 41,11 Szeben új egyházi 15 090 168,59 65,80 Vas muraszombati* 44 986 167,25 74,63 Torontál nagykikindai 28 623 153,97 8,58 Nagykükül lő kőhalmi 31553 146,74 72,33 Mosón magyaróvári 35 899 144,35 32,28 Mosón rajkai 19 677 143,16 17,71 Mosón nezsideri 29 474 141,28 30,12 Torontál alibunári 28 645 140,69 13,67 Nagyküküllő szentágotai 29 311 136,84 59,89 Temes kubini 27 663 131,95 12,63 Torontál antalfalvai 45 782 131,84 11,88 3. ábra. A 130 jármű/ezer lakosnál nagyobb járműállománnyal rendelkező kistérségek Magyarországon 1889-ben mintegy ezer lakosra 67 fogatolt jármű esik. A kistérségek több mint felében (52%) a fogatolt járművek ezer lakosra kivetített száma 51-90 közötti értéktartományban szerepel. Ezen kistérségek közúti szállítási kapacitása tipikus. Legnagyobb szállítási kapacitással rendelkező kistérségeknek azon területeket tekintem, melyeknél ezer lakosra több mint 130 fogatolt jármű esik (3. ábra). A 12 legnagyobb szállítási kapacitással bíró kistérség közül azonban négynek (Szeben megye újegyházi, Vas megye muraszombati, Nagy-Küküllő megye kőhalmi és szentágotai) kedvezőtlenebb a helyzete, mint amit a 3. ábrában feltüntetett pozíciója sugall. Ezen területeken ugyanis a járműállomány tekintélyes részét alkotják az alacsonyabb vonóerőt, kisebb szállítási sebességet képviselő ökrösszekerek. Nem véletlen, hogy a legmagasabb járműellátottság néhány, az országhatárhoz közeli kistérségre jellemző. Ezeken a területeken a fuvarszekerek a helyi szállítási feladatok ellátása mellett vélhetőleg külföldi célállomásokat is felkeresnek. Ilyen pl. Brassó megye alvidéki (182 jármű/ezer lakos), Szeben megye újegyházi (169 jármű/ezer lakos). A külkereskedelemből származó haszon reménye emeli fel a jármüszámot ezeken a területeken. Az is feltűnő, milyen kiemelkedő mértékű járműállománnyal bír Mosón megye mindhárom kistérsége. Mi lehet ennek a magyarázata? A kor vasúti áruszállítási gyakorlatában megszokott eljárás, hogy a Bécsbe árut feladó kereskedő vagy termelő csak valamelyik osztrák-magyar határközeli állomásig fizette meg a fuvardíjat, s onnét fuvarszekéren, esetenként lábon szállíttatta tovább az árut. Miután Mosón megyét a Budapest-Lajtabruck-Bécs közötti fővonal kettészelte, a fuvaroztatók - ha a feladott áru jellege megengedte - Hegyeshalom és Lajtabruck állomásoktól szekerekkel vitetik tovább portékájukat. Nyilvánvaló, hogy ez a vasúti fuvardíjjal takarékoskodó gyakorlat növeli Mosón megye kocsi- és szekérállományának számát. * A muraszombati kistérség kiemelkedő pozícióját megkérdőjelezi az 1895-ös mezőgazdasági összeírás eredményeivel való összehasonlítása. 363