A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Dobrossy István: Az avasi református (műemlékké nyilvánított) temető története

Akasztóbérc, a Bábonyibérc, a Bodótető és a Kőporos az eltelt évszázadokban tehát nemcsak a szőlőtermesztésről és bortárolásról, a borkereskedelemről volt közismert, hanem az elődgenerációk nyugvóhelyéről, temetőiről is. Ezen az északi dombvonulaton alakult ki a református, ún. deszkatemető, szomszédságában a görög kereskedőtársaság ortodox temetője, s a 20. század első-második évtizedétől a Hősök temetője. Középkori eredete és múltja van a város első köztemetőjének, amelyet „régi temetőhely"-ként említenek a források.

2 Ezt a temetőkertet még a 20. század elején is ún. „kórházi temető"ként emlegették a környékbeliek, s a temetőkről szóló írások is hasonló megnevezést használtak.

3 A temető mára gondozatlanná vált, s bár sírkövei egy része még olvasható, - feltehetően - városi felszámolása, illetve megszüntetése elkerülhetetlen. Ezt nyugati irányban a bábonyibérci (Feszty Árpád utcai) katolikus, vagy kistemető követi, majd a Pacsirta-dombi, vagy Nagylánynak is nevezett református temető, amelyet közút választ el a Szent Anna-templomot övező római katolikus temetőtől. Miskolc legrégibb temetője egyidős az avasi templommal. A templomépítéssel kapcsolatos régészeti feltárások és írásos dokumentumok is megerősítik, hogy 13. századi egyszerű, egyenes szentélyzáródású, de tekintélyes méretű (150 m

2 alapterületet meghaladó) kőtemplom állott a mai építmény helyén. Nem megválaszolható az a kérdés, hogy ez a templom összefüggésbe hozható-e a Mélyvölgyön történt sírfeltárással, amely korabeli temetőre utal. Az Avas a mai formáját 1453-1489 között elnyert templom mellett helyet adott egy ispotálynak és egy kápolnának is. A Szent György nevét viselő kápolnára 1507-ben utal először adat, de az elnevezés, mint szőlőtermelő dűlőnév már 1376-tól ismert.

4 Lehetett-e a kápolna körül temetkezési hely, nem tudjuk. Nagyon késői az az analógia, amely 1698-ból származik, s a tetemvári „új temető"-re vonatkozik. Ebben az évben zsindelyezték újra azt az „Isteni szolgálatra rendeltetett hely"-et, amely az ottani temetőben volt, s éppúgy lehetett ravatalozó kápolna, mint a mai templom elődje.

5 A Szent György-kápolna a leírások és a városképi ábrázolások szerint is ott állhatott, ahol 1934— 1956 között állt a Rákóczi-kilátó. Az Avas-tető rendezése során itt hasonlóan temető maradványaira bukkantak. A leletek pontos azonosítása azonban elmaradt.

6 A metszeteken látható építmény kör alaprajzú, rotunda formájú, s utalhat eredetileg apszissal ellátott kis kápolnára is, amely annak régiségét, 15-16. századi voltát bizonyítaná. Gyulai Éva aggálya azonban nem hagyható figyelmen kívül, aki azt fogalmazza meg, hogy a kápolna a lakott településtől távolra esett, a hegytetőn, sőt a szőlőhegy szélén épült, ami környezete kultikus jellegét kizárja.

7 A középkori Miskolc avasi templomához, kápolnájához hasonlóan jellemző intézménynek tekinthetjük az ispotályt. Az Avas keleti peremén, vagy hajlatán, de a kor szokásának megfelelően a város lakott határán építették alapítói. Meglétére szintén 1507ben utal adat először, amikor is az alapítványt tevő azzal a céllal hozta létre, hogy az ő és leszármazottai emlékére misét olvassanak a mindenszentek egyházában.

8 Az ispotályban 2 Gyulai É. 1999. 179. 3 Schmitt Gy. 1926.50-52. 4 B.-A.-Z. m. Lt. XV. 1. III. sz., SzendreiJ. 1903. II. köt. 149-150. 5 Olajos Cs. 1999. 185. 6 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1941. 71. sz. 7 Gyulai É. 1996.240. 8 Gyulai É. 1996.239. 340