A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Tarcai Béla: A négyesi Szepessy család története
A Szepessyek és az egyház Magyarországon a reformáció a mohácsi vész után kezdett elterjedni. Az új tanok főként a köznemesség és a polgárok soraiban talált követőkre. Nincs adatunk arra vonatkozólag, hogy a Szepessyek mikor tértek át a protestáns hitre, de amikor Miskolcon és a vármegyében megjelentek, már részben evangélikusok, részben reformátusok voltak. Az is ismert, hogy vallási kérdésekben az ellenreformáció idején sem voltak szélsőségesek, mindvégig megértők voltak katolikus jobbágyaikkal szemben is. Jellemző erre a négyesi helyzet, amelyről korábban már szóltunk. Ezt itt azzal kell kiegészítenünk, hogy a család protestáns tagjai a szomszédos Tiszavalk református temetőjében temetkeztek, mert Négyesen csak katolikus temető volt. Kutatásunk során megtaláltuk Négyesen Szepessy Ferenc és sógornője József felesége kiscsoltói Ragályi Krisztina sírját, néhány méterre a katolikus temető határától. Ferenc építtette Négyesen a kastélyt a 18. század végén. 30 A család, mint egyike a legtehetősebbeknek, a református egyházat is támogatta. Ez a támogatás nem csak abban nyilvánult meg, hogy világi tisztségeket vállaltak, hanem abban is, hogy alkalmanként jelentős adományokat juttattak annak az egyházközségnek, amelynek területén laktak, vagy birtokaik révén érdekeltek voltak. A Szepessy család és a református egyház kapcsolatának néhány eseményét a következőkben felsoroljuk. A rövid életű katolikus bárói ág kapcsolatát Ignác nagyváradi majd pécsi püspök életútja jelzi. Erről más helyen szólunk. Az idősebb Pál ágából származó János, az országos postamester 1733-ban az avasi református gyülekezetnek ajándékozott több értékes kegytárgyat. 31 Ezek közül említésre méltó a 15. században készült gótikus kehely, aranyozott ezüstből készült fedeles kanna és egy aranyozott ezüst tál. Ez a kassai református egyházközségtől került Szepessy Jánoshoz 1710-ben, 158 Frt zálogértékben. 1735-ben 400 Frt-ot fizetett az avasi eklézsiának a jogért, hogy halála után a templomban temessék el. Mint a Sály környéki birtokok gazdája, építtette az ottani református templomot. Ennek emlékét ma már csak egy felirat őrzi az azóta átépített, új templom homlokzatán: „Ezen hajlék megújításáról gondoskodott négyesi Szepessy János 1713-ban." Szepessy János 1746-ban halt meg. Miután a jogot megváltotta, az avasi templom kriptájában temették el. Temetése alkalmából készült a ritka megbecsülést jelentő halotti zászló, amelyet 1924-ig a templomban őriztek, de ekkor a múzeumba került. 32 1739-től haláláig, 1767-ig István, az azonos nevű szendrői várkapitány és vármegyei főadószedő fia volt az avasi egyházközség főgondnoka. 33 Halála előtt végrendelkezett. Gyermeke nem lévén, hagyatékából juttatott a sárospataki és a miskolci református gimnáziumoknak 6000 Frt-ot a tanárok fizetésének javítására és 3000 Frt-ot az iskolák fenntartási költségeire. Őt is az avasi templomban temették el. Zsigmondot, az előbb említett István bátyját még öccse halála napján megválasztották főgondnokká. Ezt a tisztséget alig 1 évig töltötte be, mert 1768. május 27-én meghalt. Az egyházra 2253 Frt-ot és 46 hordó bort hagyott azzal, hogy ezekből a sárospataki és a miskolci iskolákat és a miskolci szegényházat támogassák. Külön hagyott 150 Frt-ot az egyházközség javára és 240 Frt-ot a templom renoválására. 34 Őt is az avasi templomban temették el, és ő is kiérdemelte a halotti zászlót. János és Zsigmond halotti zászlaját 30 Szendrey J., 1911.462. 31 Ua. 1903. 201-203. 32 Gyulai É., 1997.201-202. 33 Szepessy B., 1893. 105. 34 Miskolc története 2000. III/2. 855. 322