A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tarcai Béla: A négyesi Szepessy család története

A következőkben mindhárom ágból bemutatunk néhány jeles tisztségviselőt. a) Idős Szepessy Pál ága Idős Pál (1630-1687) - Felesége Csuda Zsuzsanna. A maga korában a legtekintélyesebb köznemes. 1656-tól 59-ig vármegyei főjegyző, 1659-től 63-ig országgyűlési követ, 1663-ban első alispán, 1666-tól 71-ig ismét alispán. Thököly Imre főtanácsosa. Ifjabb Pál (1663-1717). 1688-ban táblabíró, 1697-től 99-ig második alispán, 1707-től 09-ig első alispán. II. Rákóczi Ferenc gazdasági tanácsának tagja, híve, később bírálója. Naplója a kor megismerésének egyik fontos forrása. László (1797-1853) reformpolitikus. 1825-ben alszolgabíró, 1831-ben a miskolci járás főszolgabírója, 1844-ben alispán. 1846-ban viharos körülmények között újraválasztották.

25 1849-ben lemondott és visszavonult. 1843. július 19-én, a nagy miskolci tűzvész után, már másnapra rendkívüli megyegyűlést hívott össze, hogy a károk rendezéséről tárgyaljanak. Báró Vay Miklós főispáni helytartó elsőként ajánlott fel a károsultak megsegítésére 1000 Koronát. Szepessy László volt a második adakozó, 100 Koronával. 1848 tavaszán, mint alispán, levelet írt Palóczy Lászlónak, a református liceum kormányzójának a diákok kilengéseinek megakadályozása érdekében, mert „megzavarják azon szent örömet, melyet hazánk újjászületése felett minden tisztább gondolkodású polgár érez". Gyula (1834-1910) az előbbi László fia. 16 éves korában kitűnő eredménnyel végezte el a soproni evangélikus liceum bölcsészeti osztályát,

26 majd Bécsben tanult jogot.

27 1861-től vármegyei főszolgabíró, majd miután 1869-ben a dédesi kerületben országgyűlési képviselővé választották, főszolgabírói tisztéről lemondott. Érdemeit Lévay József vármegyei főjegyző a megyegyűlésben méltatta. Tiszteletbeli tagja volt a Miskolci Tornaegyletnek 1860-tól. Gyula (1888-1955) az előbbi Gyula unokája. A jogot Debrecenben végezte, utána az edelényi járásban előadó, majd szolgabíró, 1930. január l-jétől a sajószentpéteri járás főszolgabírója volt. A család nagy vagyona maradékának eltűnését a két világháború utáni földosztások és a két világháború közötti gazdasági válság következményeként élte meg. Ismereteink szerint ő volt a négyesi Szepessy név utolsó férfi viselője. Orbán a múlt század 20-as és 30-as éveiben vármegyei tiszti főügyész volt. Háza a Palóczy utca 23 szám alatt ma is áll. Többet nem tudunk róla. b) A bárói ág János, a vagyonszerző Pál fia (1666-1746) az avasi templomban található sírkövének felirata szerint Borsod vármegye örökös tiszteletbeli alispánja, Borsod, Abaúj, Heves és Gömör vármegyék táblabíróságának első ülnöke. Rákóczi Ferenc bizalmi embere, 1703-tól országos főpostamester.

28 János készítette 1722-ben a Szinva szigetén azt a halastavat, amely miatt a molnárok többször panaszkodtak a városi tanácsnál. László, János fia (-1776). 1755-ben királyi tanácsos, Mária Teréziától bárói rangot kapott. Sámuel, László fia, báró (-1828). 1792-ben a Tiszán inneni kerületi tábla ülnöke. János, Sámuel fia, 1820-tól 1827-ig a Tiszán túli kerületi tábla ülnöke. Az ő Ádám nevű fiával (1817-1882) kihalt a bárói ág. Báró Szepessy Antal 1826-ban 100 Frt-ért páholyt bérelt a miskolci színházban. Ugyanekkor volt páholybérlő gr. Széchenyi István is. 25 Szűcs M., 1981.227-231. 26 HOM. HTD. 2003. 1.1.7. 27 Ua. 2003. 1.1.2. 28 Szepessy B., 1893. 198. 320