A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Siska József: ALTA NON ALTE (A ‘Sennyey család históriája)

uralják, amelyek aszályos évjáratokban kiszáradva, legelőként, kaszálóként, szántóként hasznosíthatók. A mélyföldekből kiemelkedő dombvonulatokon a kalászosok termesztése folyamatos. Bő termésű évjáratokban a mostohább határú felvidéki birtoktestek lakosságát innen látják el kenyérnek valóval. A gyűjtögető, szántóvető, gyümölcs- és kisebb mértékben szőlőtermesztő, állattartó, halakban, vadakban bővelkedő birtokokat jól kiegészítik a hozzá hasonló szabolcsi, szatmári, ungi érdekeltségek, a minőségi bort adó hegyaljai szőlők és az ásványi termékekben, erdőkben gazdag szepesi, sárosi, abaúji, beregi és felső-zempléni települések. A 'Sennyeyek nagy kiterjedésű majorsági területeket tartanak fenn a jobbágyi telekrendszer mellett. Az allodiális termelésen túl a kilenced, a kocsmák, mészárszékek, malmok, révek, bányák, erdők, a hegyaljai borok biztosítják az állandó bevételt, a család prosperitását. 'Sennyey Sándor felesége örökségét, a Tisza partján álló nagytárkányi reneszánsz kastélyt használja családja lakhelyéül. A Mágóchyak építette pácini rezidenciát fia, Albert házasságkötése után, 1657-ben teszi lakályossá és uradalmi központjává.

6 A 17. századból fennmaradt iratok közül néhányat felhasználva érzékeltetni tudjuk a korabeli gazdálkodást. A pácini uradalomban az 1668-as évben 'Sennyey Albert jobbágyai szeptember végétől, amíg a szüret tart a helmeci, kövesdi, újhelyi, tolcsvai, liszkai, keresztúri, toronyai hegyeken folyamatosan járnak úrdolgára. Azt követően csak minden második héten a majorsági földekre, erdőbe, szőlőbe. Az aratást a zsellérek és a felvidéki birtokokról hozott jobbágyaik végzik, akik az első adandó alkalommal szívesen települnek át a háborús időszakok miatt lakó nélkül maradt bodrogközi portákra. A telkes jobbágyok az őszi vetésű kalászosokból már az ötödik, a tavasziból meg a tizedik keresztet kötelesek átadni az uraságnak. Minden tizedik méhraj, szarvasmarha, bárány az urat illeti. A sertéstized nyolc pénzen megváltható. Szent Mihálykor a páciniak és karcsaiak öt, a karosiak másfél forintot adnak. Az uradalomban lévő vizekben csikaszok minden harmadik vödört, a horoggal halászok minden harmadik kifogott darabot beszolgáltatnak. Karácsony, húsvét, pünkösd ünnepe előtt egy-egy tyúkkal tartoznak.

7 Thököly Imre 1684-ben 'Sennyey István és 'Sennyey Albert császárpártisága miatt a tarkányi uradalom harmadát saját számára konfiskáltatja. 'Sennyey Ferenc özvegyével, Széchy Máriával a következő vagyonmegosztásban egyezik meg: „...Jutott az Fiscus részére az tarkányi kastélybéli dél felől való egész oldal minden néven nevezendő épületeivel, két szögletes bástyájával és kapujával együtt. Az egy kő istállóval, majornak és csüres kertnek való hellyel az Tigla szeglet mellett, hol azelőtt borjús kert volt a kis dombig, az Asszony eő Nagysága csűrének ellenében. Jutott az Tiszán való sóvámnak harmada, az száraz malom harmada. Jutott az külső kamrák harmada az mellettük levő házzal együtt, amelyekben bor áruitatott. Jutott az veteményes kertnek egyik része, az nevelő mellett levő szeglet is, egyenesen a külső kapuig, az nevelőben való szabados serfőzéssel. Jutott az czigány Péter vajda és István, András vajda fia házokkal együtt, mely van a középső kapu mellett. Jutott az Somodi-kertben a Tisza-hosszak harmada. Jutott az nagy gyümölcsös kertnek a Tisza mellett, az Szőcs-kertnek harmad része, az alsó végébe. Jutott az egész őszi búza és ros vetésnek harmada úgy, hogy azt közösségesen az Fiscus és az Asszony eő Nagysága tartozzanak felaratni, azután a keresztekkel osztozkodván az Fiscus számára essék mind búzabul, mind rosbul harmad része, Asszony eő Nagysága két részt vegyen el. Az Fiscusnak szabad korcsmája lészen Tárkányban, valamint az Asszony eő Nagyságának, akar az kastélyban, akar az kapu mellett lévő házban áruitassa valahol az maga fundusa szerént. Jutott az Fiscusnak az Tarkányi mezőben az Ugarban egy véggel 29 szántóföld és másutt is 13 föld, kiket meg is ugaroltatott már a Fiscalis 6 Lojda i.m. 1897/7.206. 1 Lojdal m. 1901/1. 1. 288