A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében

is termelniük kellett. Kenyéradagjuk mellett egyéb jövedelmeik között a konyháról kapott étel is szerepelt.

110 Alaghy idejében Gregorius literátus szolgált konyhamesterként, keze alatt néven nem említett inasok, valamint Süttő Sándor és az úr asztalára való fehér kenyereket sütő, Paulus Süttő dolgozott még.

111 1635 után a várban dolgozó konyhamester, vagy asszony személye nem ismert. A konyhai alkalmazottak közül csak a sütő embert ismerjük, aki a drabantoknak, a várban őrzött raboknak, a kertésznek és a vadaskertben dolgozó embernek készítette prebendájukban járó kenyerüket.

112 A források tanúsága szerint, mert ezeknek az embereknek nem lakott a várban a feleségük.

113 Elképzelhető, hogy a sütőmester feladata volt a húsok sütése, egyéb ételek készítése is. Az is lehet, hogy a majoros Tóth Péter felesége dolgozott a konyhán"

4

, vagy egy olyan ember végezte a munkát, akinek más egyéb feladata is volt, vagy egyszerűen nem kapott jövedelmezést, bár ezt a lehetőséget kizárom. Az is kérdés, hogy a kulcsár konvenciójában szereplő „szakácsokkal asztala" tétel utalhat-e arra, hogy a sütőasszonyon kívül ekkor a tisztek számára külön személyzet főzött. A porkoláb és az udvarbíró utasításaiban sem szerepelt, hogy a vár területén működött konyha alkalmazottai kitől függtek jogilag és kinek tartoztak számadással.

115 Nem tartozott az uradalmi alkalmazottak közé, de külön díjazásban részesült a regééi plébános, aki a várban lakott. Az Alaghy-időszak alatt folyamatosan misézhettek itt, talán azóta élt ez a szokás,

116 ellenben tudjuk, hogy Bodrogolasziból és Újhelyből 1635 után szerzetesek jártak fel egy héten többször is misét tartani, nem tudni tehát, hogy ezek mellett a helyi plébánosra miért volt szükség? Az uradalmat átvevőkön kívül a birtok jogi képviseletével egy külön prókátor, bizonyos Pongrácz Kristóf volt megbízva."

7 Az irat szerint régen Rákóczi György fejedelem szolgálatában állott. Eszterházynál valószínűleg az erdőpereknél segédkezett, mivel Telkibányával, Hejcével és Gönccel folyamatosak voltak az összetűzések. 1642-ben őt is táblabíróként említik, 1644-ben pedig benne volt az Abaúj vármegyei hódoló küldöttségben, amelyet a fejedelem elé küldtek, így Eszterházyhoz való lojalitása eléggé megkérdőjelezhető volt."

8 Eszterházy nagyon gondos és alapos gazdának bizonyult, szem előtt tartotta mind a tisztviselői, mind pedig az uradalom intézőinek példás, a jövedelmeket el nem tékozló magatartását, erre külön utasításban fel is hívta figyelmüket, a korábbi visszás eseteket megemlítve. A birtok számára a jövedelmeket felélő tisztviselők sokkal rosszabbak vol109 Soltész András kertész, Voskó János „vadakkal bánó". P 108 Rep. 34. Fasc. D. Nro. 112. 110 Az 1637-es év konvenciói között. 111 P 108 Rep. 34. Fasc. B. Nro. 39. 112 A sütő ember 1636-ban egy asszony, a következő évben már egy férfi volt. A kulcsár és a számtartó felügyelete alá tartozott. P 108 Fasc. C. Nro. 112. Rep. 34. Fol. 16. A várbeli cselédség kenyerét ekkor az uradalmi malmok jövedelméből fedezték. E 148 Fasc. 409. Nro. 15. 22. pont. 113 P 108 Rep. 34. Fasc. D. Nro. 112. Fol. 20. 114 A temetvényi várban lakók ellátásáról a majorosné gondoskodott. Ő főzte az ebédet és a vacsorát. Ruzsa-Nagy, 2001.42. 115 A konyhán dolgozó cselédek és inasok büntetése a konyhamester feladata volt, bár szervezetileg mindannyian az udvarbíró alá tartoztak, a vár területén azonban a porkoláb felelt a rend betartására, akár nemes, akár közrendű vétett a „vár törvényei" ellen. A konyha előtt lézengő éhenkórászok eltávolítására a porkoláb egy drabantot rendszeresíthetett a konyhamester számára, aki takarított is ott. Sváby, 1900. 148. 116 Két esetben Alaghy udvari papjainak neve is ismert. 1620-2l-ben Balázs atya; 1623-ban Pál atya szolgált Alaghy mellett Regécen. Szabó, 1999. 58. 117 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 113 118 Korponay, 1878.432. 244