A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

A CSORBAKŐI VÁR TÖRTÉNETE 1648-IG SZÖRÉNYI GÁBOR ANDRÁS A szuhogy-csorbakó'i vár elhelyezkedése Csorbakő várának romjai Szuhogy község északi határában fekszenek a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi területén. A várat két történelmi vármegye, Borsod és Torna találkozásánál, a borsodi oldalon építették (1. kép). Környezete a Rudabányaihegység alacsony domb- és hegyvidékének tömbjét alkotja. Legalacsonyabb területe a Bódva folyó völgye Szendrönél 140 m tengerszint feletti, legmagasabb pontja a Szőlőhegy Alsótelekes keleti határában 375,8 m tengerszint feletti magasságú. A vár a Szuhogyot Felsőtelekessel összekötő középkori nyomvonalat követő mai műút nyugati oldalán, a Telekesi kápolna nevű hegynyereg alatt épült (2. kép). Csorbakő pontos helyzetét tekintve a Nagy-hegy keleti nyúlványán terül el, a vár legalacsonyabb része 257 m, legmagasabb pontja 280 m tengerszint felett. Az abszolút magassága tehát nem túl nagy, a várhegy relatív szintkülönbsége pedig még a meredek északi és keleti irányba, a legmagasabb ponthoz képest is csak 50 m. Délnyugaton vékony gerinccel csatlakozik a várhegy a nálánál magasabb Nagy-hegy tömbjéhez. Szintadatait figyelembe véve Csorbakő vára stratégiailag és védelmileg közepes jelentőséggel bírt. Csorbakő várhegyén ma vegyesen tiszta és bozótos erdők váltják egymást, nyugaton kisebb rétek, északon egy kis szántóföld töri meg az erdőt (3. kép).

1 A hegy érdekessége, hogy a romok melléke csak az utóbbi időkben erdősödött be, ezt bizonyítják az 1935-ös ásatás fényképfelvételei és egy 1975-ben kiadott turistakalauz, amelyben még azt írják, hogy „szép kilátás nyílik a környező erdős hegyekre és Szuhogy községre". Mára a falak környezetét is teljesen benőtte az erdő. Csorbakő a népmondákban A Szuhogy határában lévő csorbakői, vagy ahogyan a környékbeliek mondták, cserbakői romról több legenda is született. Ezek közül a legáltalánosabban elterjedt az, amely szerint Csorbakő a Bebek család vadászvára volt, ahol a gazdag várúr egy társzekér kincset rejtett el. A monda szerint a Bebek-kincseket ideszállító kocsist a főúr megvakította, hogy az ne tudja megmutatni, hol a kincs. A 19. század folyamán sokan állították, hogy a nagyapjuk még ismerte a vak kocsist, aki koldulással tartotta fenn magát.

2 A vak koldus toposza egyébként több helyen is megjelenik a Bebekek kapcsán, így például a megvakított kőműves, aki a Bebek-kincseket falazza el Szádváron, de ugyanezt ismerik Tornán is.

3 Ezek hatására az 1800-as évek közepén Csorbakőn is két barlangszerü vájatot ástak a hegybe helybeli kincskeresők, amely aknák ma is láthatóak a belsővár keleti oldalában, a palota alatt. 1 Légi fotó, FÖMI, 2000 augusztusi repülés. 2

PestyF., 1988.336. 3 Magyar Z., 2001.369. 165