A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Kővári Ivett–Szathmáry László: A továbbélés megítélése az Ároktő, Csík-gát lelőhelyen feltárt 5–9. századi csontvázleletek alapján

2. ábra. Az egyének eloszlása az első két főkomponens szerint - nők 3A A A 2D 1A Vl / A'* oD *A r^A A A A AA

A „ A c/a -1* A C A 8 A A o Cu £ -28 A -3 1— Jelmagyarázat: D IX. század A késő avar kor * kora avar kor + hun-germán kor -2 2. főkomponens A nőknél az első főkomponenshez az 1., 48., 5. és a 45. eredeti méret kapcsolható. A négy közül három megegyezik a férfiak első főkomponenséhez súlyozódó méreteivel. A másodikhoz a 9. és az 51. számú méretek (mindkettő szélességi dimenzió), a harmadikhoz az 54. és a 20. méretek, a negyedikhez az 52. és az 55. méretek, és végül az ötödikhez a 8. és a 17. számú eredeti méretek súlyozódnak. A két nem közötti anatómiai diszharmóniát az első főkomponensen kívül minden további főkomponens kifejezi. Az egyes időrendi korszakok mintáit sorrendben értékelve az alábbiak állapíthatók meg. 1. Az 5. századi (hun-germán kori) minta az első két főkomponens szerint a férfiaknál meglehetősen szűk variációs terjedelmű (1. ábra). A nőknél ez a néprész diverzebb (2. ábra). Az egyedek a kiemelt főkomponens értékei alapján készült klaszterfákon nem igazán mutatnak egyöntetűségre utaló vonásokat. Talán az emelhető ki, hogy mindkét nemben két részre különül ez a minta. A férfiaknál a 156. és a 166. sír képezi az egyik részt. A nőknél a 166/a, a 249. és a 168. sír egyénei komplementerei lehetnek a fenti férfiaknak, mint a törzsökös néprésznek. A másik összetevő a két nemben eltérő pozíciójú (3. és 4. ábra). 155