A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Simonyi Erika: Előzetes jelentés a felsőzsolca-várdombi ásatásról (1992–2001)

egy 15. századnál korábbra nem nagyon keltezhető szénahúzó horog feküdt, melynek kampója letörött (20. kép 7.).

41 Több vaspatkó (20. kép 11-13.) és nagy számú szög is előkerült a bontás közben (20. kép 8-10.). Hasonló leletek - 13-14. századi kerámia, patkók, sarlók, nyílhegyek - kerültek elő Ipolydamásd-Zuvárból,

42 Gór-Kápolna-dombról

43 és Mátraszőlősről.

44 A kisvár párhuzamai A Felsőzsolcán feltárt kisvár a ritka sík vidéki várak közé tartozik. Az alföldön épített várak általában a zsolcaihoz igen hasonló, vízjárta, mocsaras környezetből kiemelkedő dombokon fekszenek. A felsőzsolcai motte legjobb párhuzamát Sorkifaludról ismerjük.

45 A mocsaras környezetben épült kisvárat szintén az árokból kitermelt földdel megmagasított dombon építették fel. Itt, akárcsak Zsolcán, a halom tetejét agyaggal fedték. A domb legmagasabb pontján sekély árokba szárazon lerakott kövekre, téglákra építették fel a kb. 6x9 méteres alapterületű, boronaszerkezetü fa központi épületet. Kevés hasonló, mesterséges halmon épített kisvárat ismerünk a hazai anyagból, ezek jó része éppen az általunk tárgyalt megye területén fekszik (pl. Miskolc-Leányvár, Kisgyőr-Halomvár, Sajónémeti-Várhegy).

46 Régészetileg is kutatott a kazincbarcikai Várhegy, amely szintén a motte típusú várak csoportjába tartozik.

47 E lelőhely nemcsak a mesterséges dombja miatt hasonlít a zsolcai mottéra, hanem azért, mert itt is egy leégett, patics-gerendafalú épületet tártak fel a központi platón. A várakat övező árok általában követi a terep adottságait. A zsolcaihoz hasonló négyszögletes kerítő árkot Gór-Kápolna-dombról adatolunk, ahol szintén fa épületre utaló nyomokat dokumentált az ásató. A régészetileg kutatott kisvárak száma az utóbbi húsz évben ugrásszerűen megnőtt. A feltárásokból származó leletanyagnak köszönhetően ma már viszonylag jól keltezhetjük korai magánvárainkat. A bemutatott leletanyag alapján úgy véljük, hogy a zsolcai motte a 13. század közepénél, második harmadánál hamarabb nem épült fel. A kerámia- és fémtárgyak alapján a vár pusztulását a 15. század második felére tesszük. 41 MüllerR., 1982.1.531. 42 Miklós Zs., 1990. 195. 43 Dénes J., 1990.207. 44 Simon Z, 1990.217-219. 45 Kiss G.-Tóth E., 1990. 199.; Kiss G., 1996. 211-218. 46 Miklós Zs., 1982.70. 47 Nováki Gy.-Sándorfi Gy., 1992. 31. 48 Dénes J., 1990.203. 129