A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Simonyi Erika: Előzetes jelentés a felsőzsolca-várdombi ásatásról (1992–2001)

II. kemence '•/> bolygatatlan altalaj ||| lapaszlás — 4 cm vastag kavicsa-le 17. kép. II. kemence találtunk, melyek alapján egy, a sarkainál szárazon rakott kőalapozású boronavázas faépületet rekonstruálhatunk. A várat övező árok nyugati sarkán, az árok külső oldalán feltártuk egy leégett faépítmény maradványát. Az árok oldala itt teraszosan kiszélesedett, és e teraszon egy nagyjából 400x400 cm átmérőjű szabálytalan alakú objektum (10. gödör) foltját bontottuk ki. Északi részén elszenesedett gerendákat, átégett köveket tártunk fel. Feltételezzük, hogy a „kisvárhoz" tartozó „védmű", bejáratot őrző kapuépület vagy híd maradványát találtuk meg. Az objektum feletti rétegekben igen sok vasszöget leltünk, melyek szintén valamilyen faépületre utalnak. A motte feltöltésében több gödör foltját észleltük, amelyekből késő Árpád-kori kerámiát gyűjtöttünk. Az árok belső oldalán állt a II. kemence (17. kép). Az objektum teljes hossza 330 cm, szélessége 134 cm. A gödör a jelentkezési szinttől mérve 55 cm mély és észak felé lejt. A kemence megroggyant boltozata 40 cm mélyen került elő. Alatta (38 centiméterrel mélyebben) találtuk meg a gondosan simított, jól kiégett tapasztást. A kemence fala majdnem teljes épségben, 40 cm magasan állt. Szája a tőle délkeletre lévő gödörbe nyílt. A kemence 4 cm vastag tapasztása alá folyami kavicsot helyeztek el 4-5 cm-es rétegben. Ez alatt a sárga bolygatatlan altalaj található. A kemence előgödréből késő Árpád-kori, szemcsés homokkal soványított cserepeket gyűjtöttünk. Gyakori a bekarcolt csigavonallal díszített oldaltöredék, a bordával tagolt perem és a hosszú, körömbenyomkodáshoz hasonló, bevagdosott díszítés. Több olyan gazdasági objektum - szabadban álló kemence, gödör, kút - került napvilágra, amelyek leletanyaguk alapján a mottéhoz köthetők, annak ellenére is, hogy a körítő árkon kívül helyezkedtek el. A fent ismertetett bejárat mellett lekerekített sarkú, szabályos négyszög alakú (210x200 cm-es), 212 cm mély kutat (8. gödör) tártunk fel. Késő Árpád-kori, kézikorongon készült, szemcsés homokkal soványított, bordával tagolt peremek, bekarcolt csigavonallal díszített oldaltöredékek, 14. századi vörös festésű fehér kerámia, egy árszerü vasszerszám és egy igen rossz megtartású sarló töredékei kerültek elő a betöltéséből. A leletek alapján úgy véljük, hogy ezek az objektumok egykorúak lehetnek a kisvárral. Öt olyan szabadban álló kemencét tártunk fel, melyek egy részét a 10-11. századi település házaira ásták rá (1. és 2. ház). E kemencékből késő Árpád-kori fehér kerámia, csigavonalas bográcstöredékek és őrlőkő darabok kerültek elő. Leletek a kisvárból A mottét övező árok aljában, 260-280 cm mélyen találtunk egy rózsaszínes-fehér színű, minden oldalán egy-egy vörössel festett, függőlegesen álló spirállal díszített edényt, melyet a 14. század első felére keltezhetünk. A palack kézikorongon készült, 125