A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Simonyi Erika: Előzetes jelentés a felsőzsolca-várdombi ásatásról (1992–2001)

bán fiai, László és Miklós egy miskolci földrészt elhatárolnak Zsolca és Arnót felől." Mivel Miskolc északi és nyugati határa egészen az újkorig változatlan maradt, az oklevélben említett területi behatárolás megfelelhet a Várdombnak. 3. kép. A felsőzsolca-várdombi ásatások összesítő rajza A kora Árpád-kori település házai Az első 10-11. századi településnyomok 1991-ben, a lelőhely nyugati részén a gázvezeték fektetésénél kerültek elő. A tervszerű ásatás során, 1992-2001 között hét lakóházat valamint néhány, a házakhoz tartozó tárológödröt tártunk fel (3. kép). 1. ház (4. kép) Lekerekített sarkú, szabályos négyzet alaprajzú, 426x410 cm oldalhosszúságú (17,5 m ) félig földbe mélyített lakóház. A ház gödrét 42 centiméterrel mélyítették bele az altalajba. A házra a késő Árpád-korban egy szabadban álló kemencét ástak rá (I. kemence), amely a ház keleti falának középső szakaszát bolygatta meg. A ház délnyugati oldala részben egy 140 cm átmérőjű császárkori gödörre épült rá. Sarkaiban, valamint az északi és déli oldal közepén egy-egy cölöplyukat tártunk fel. Átmérőjük 54 és 8 cm közötti volt, a padlóba 45-87 cm mélyedtek le. E cölöphelyeket kétféle módon értelmezhetjük: lehetett három-három ágasfa a ház gödrének két oldala mentén; ebben az esetben azonban elég magas tetőt kell feltételeznünk. A másik lehetőség, hogy az oldalfalak mentén feltárt cölöplyukak nem a tetőszerkezethez tartoztak, hanem a ház gödrének oldalát kibélelő hasított fákat rögzítették. Utóbbi elképzelést tartjuk a kevésbé valószínűnek, hiszen az egyes cölöpgödrök a házgödör falával egy 112