A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Ringer Árpád: Őskőkori kovabányászat és kovakő-feldolgozás a miskolci Avason

Rónai Sándor Művelődési Központ (volt Molotov utca) Megay Géza 1958-as ásatása Miskolc belterületén, az Avas lábán, a mai Rónai Sándor Művelődési Központ alapásásakor, 1958-ban Megay Géza végzett leletmentő ásatást. A felszín közeléből néhány tíz darabból álló paleolit kollekciót tárt föl. Vértes László 1965-ös kézikönyvében a leletanyagot tévesen az általa leírt „durvaeszközös mezolitikumba" sorolta.

12 A helyreigazítás egészen 1989-ig váratott magára, amikor a szerző a brno-i Anthropologie című folyóiratban a Szeleta-kultúra leletanyagaként ismertette a különleges értékű, tipikus kollekciót.

13 A leletegyüttesben az avasi hidrokvarcit nyersanyag dominál, az ugyancsak lokális üveges kvarcporfír mellett. Feltűnőek a nagyméretű - 15-20 cm hosszúságú -jellegzetes felső-paleolit ún. lamé a créte preparációjú prizmatikus magkövek (6. kép). Ezekből párhuzamos élű, zömmel hajlott, vagy ún. csavart pengéket választották le. Az utóbbiak ventrális lapja kétszeresen hajlott. Egyrészt a vízszinteshez képest lefelé, majd a vízszintessel hegyesszöget bezárva. Az így leválasztott egy- vagy kétgerincű, felső-paleolit bázisú - kis bulbusú, sajátos talontípusú - pengék technológiailag egyértelműen a fiatalabb őskőkorhoz tartoznak. Az ezekből készített troncature és diédre vésők a Gravettikultúrát idézik. A kőeszközök között egy típusos aurignaci penge és egy szépen megmunkált szeletai levéleszköz is jelen van. Az összkép együttesen a fejlett-szeletai iparra vall (7. kép). A nagyméretű magkövek nyersanyagát - amelyek között az avas-tetői 1928-1935ös ásatás során talált sajátos hidrokvarcit változat is előfordul - aligha gyűjthettek a felszíni előfordulásokból. Sokkal inkább jogos feltételezni, hogy a nagy nyersanyagdarabok a Fejlett-Szeletai bányászatához kapcsolódnak. Az Avason fejtett kovát a domb lábán dolgozták fel, és félkész termékként a pengéket szállították a felhasználási helyükre, így történt ez a Szeleta-barlang esetében is. A Szeleta kutatási program során sikerült azonosítani az Avasról megismert nagyméretű magkőtípusról leválasztott pengéket. A nukleusok viszont szinte teljesen hiányoznak a fejlett-szeletai szintben. Ez azzal áll öszszefúggésben, amiről fentebb már szóltunk, nevezetesen a félgyártmány-pengékből a tanyahelyén szükséglet szerint készített szerszámokat az ősember. Avas-Tűzköves Ringer Árpád 1988-1989-es ásatása 1988 tavaszán az avasi Perczel Mór utca kiépítésének földmunkái során a Kálvária kápolnától É-ÉNy felé mintegy 150 m-re kerültek elő egy középső-paleolit település és a hozzá kapcsolódó kovafejtő emlékei. Az előbbi az utca és a szőlők mellett futó járda nyomvonalának dózerolásakor, az utóbbi pedig közvetlenül a 11677 hrsz. szőlőtelek kerítése mellett mélyített munkagödörből. Az útfelületen, a felszínt borító vörösesbarna és sötétszürke paleotalaj határán talált tipikus levallois technológiájú retusált moustérien hegy nyújtott először jó kultúra- és korbesorolási lehetőséget (8. kép). A munkagödörben 0,8 m mélységben a Ny-i profilban a mélyítés közben elmetszett, s kovafejtés nyomait mutató kovapad feküdt. A különleges lelőhely leletmentő ásatását 1988 júniusában végeztük. Egy évvel később, 1989 júliusában egy nagyobb, 4,0x7,0 m-es szelvényben sikerült feltárni a kovapadot és annak közvetlen szomszédságát 12 RingerÁ. etal.: 2001.; SaádA, 1955. 8-12. 13 B. Hellebrandt M., 1978-79. 15-21. 9