A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)
B. HELLEBRANDT Magdolna: Edelény, Szendrő és Izsófalva vízivára
EDELÉNY, SZENDRŐ ÉS IZSÓFALVA VÍZIVÁRA B. HELLEBRANDT MAGDOLNA A régészeti kutatás történetében megfigyelhetjük, hogy már a 19. században, az első régészeti szakfolyóiratokban említettek a szerzők erődítéseket, árkokat, sáncokat, kör és ellipszis alakú erődöket, a közelükben levő halmokkal együtt, velük összefüggésben. 1 Szendrei János Reinecke cikkére és németországi párhuzamokra hivatkozott, és őskoriaknak vélte e mesterséges védmüveket. 2 Az azóta eltelt időben végzett földmunkák, a nagyarányú gépi földmüvelés, táblásítás ezeket a sáncokat elplanírozta, s most légi felvételeket nézve hívják fel magukra a figyelmet. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szirmabesenyői 3 és putnok-pogonyi-pusztai vízivárak sorát a Bódva és a Szuha folyók mentén találtakkal folytathatjuk. Edelény-Kenderföldek vízivára légi felvételen tűnt fel (1. kép) a Hadtörténeti Múzeum térképtárában, a pozitív fényképanyagban (filmkép szám 450/655.). A nyújtott ómega, vagy ellipszis alakú vár sáncainak világos színű, a talaj alsó rétegéből kidobott földjének vonala szépen látszik az 1956-ban készült légi felvételen. A vár vizes árkát az első katonai felmérésen (2. kép) megfigyelhetjük, bár kissé elmocsarasodott állapotban a Bódvától nyugatra, s itt még az Egresről lefolyó, ma már nem létező patak kék vonalát is nyomon követhetjük a vizesárokig. Az első katonai felmérés 5 1782-1785 között készült. Ugyancsak a 18. században készülhetett stílusa alapján az a kéziratos térkép, mely évszám nélküli, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban 6 őrzik. Felirata: Territórium Oppidi Edelén. Ennek a térképnek részlete (3. kép) a Bódva és a temető dombja között mutatta a vízivár területét, a vizesárok délnyugati ágával. Az árkok által közrefogott dombot Tormás rétnek írták, bizonyára azért, mert a nagy vízigényü tormát termesztették rajta. Ugyancsak Tormás rétnek jelölték a várbelsőt a 19. század közepéről származó nyomtatott térképen, 7 melyen (4. kép) az alábbi nyomtatott szöveg olvasható: „Térképe tn. Borsod Vgyben fekvő Edelény M. Városa' Határának az összesítés után készítette 1845 lk estb. Holecz András mérnök". A nyomtatott szöveg alatt kézzel írt megjegyzés a következő: „Edelény Mező Városának úrbéri szabalyozata utáni állapotát kimutató ezen térképét, több vonalakat s eggyes darabokat után mérés által a helyszínével megegyezőknek találtatván, ... hitelesnek lenni nyilvánítjuk. Költ Edelényben 1845. év Október hó 12 ken ". Aláírta Galgóczy László, az Úri Szék Elnök és kiküldött végrehajtó ' Szendrei J., 1883. 109-142. 2 Nováki Gy.-Sándorfi Gy., 1992. 6. 3 Hellebrandt M., 2000. 77-93. 4 Hellebrandt M., 2001. 127-142., Hellebrandt M., 2001. Nagybánya Baia Maré, Románia (konferenciakötet. Szerk. Karel Kacsó. 5 Hadtörténeti Múzeum Térképtár. XXI-11. 6 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár b.T.171-1. 7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár b.T. 190. 15
