A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SÓS István: A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében

egy, az emeleten, galériaszerüen körbefutó faszerkezetű védőfolyosót sejtetnek, amiről a kapu belsejére és kívülre lehetett látni. Feltételezhetően közvetlen a kapualjból vezető lépcsőn lehetett ide jutni, mivel az említett erős „béUetí?" ajtó után („...azon Czirkáló bástyából mind a várba felmennek, vagyon egy erős béllet ó ajtó... ") egy bal kéz felől nyíló pincét említenek, ami ma közvetlenül a kapualj után van, tehát a mondott ajtó nem nyílhatott emeletre. Kivéve akkor, ha a leíró nem következetes és az egyik helyen csak az emeletet, másik helyen már az egész kapualjat és galériás emeletét tekinti cirkáló bástyának. Ebben az esetben az ajtó akár nyílhatott a következő terület, a „ Csonka bástya" felé is azzal egy szintre. A bástyán álló kémény fűthető helyiségre utal. Ilyen Füzéren is volt, ahol a kaputorony emeletén kandalló fűtötte szoba volt.

1 Ma a várba egy fahídon lehet bejutni. A kapuépítmény mai külső és belső megjelenését a múlt század végén történt neogótikus stílusú építkezés határozza meg. Ezek a bejárati nyílás formáján láthatók leginkább. A régészeti kutatás során még a toronyban, de már a belőle kivezető neogót boltozat alatt négy nagyméretű négyzetes befaragás került elő, melyek akár a leírt kapuépítmény nyomai is lehetnek, ahol a katonák fegyvereit tartották, bár a hely szűkös volta ennek ellent mondhat. Az sem kizárt, hogy még a félköríves kapuvédmű építése előtt a kapu egykori megerősítésének a nyomai ezek. Az emeletek számát a mai nyílásrendszer alapján kettőre lehet becsülni, bár a mai fedett emeleti helyiség a korábbi emeletszinttől magasabban van, a ma a várudvarról látható legfelső - kisebb méretű, inkább ablaknak beillő - nyílás még világíthatott meg emeletet, de ehhez a falnak még magasabbnak kellett lennie. Az emeletek számáról a további leírásból nyerhetünk információt, amikor a leíró a „Csonka bástya" után a nyugati fal leírásánál visszatér a kapu felé. „7. - Amint a Czirkáló bástyából bejárnak a várba, mindjárt balkéz felől vagyon belül a várba, Csonka bástya alatt egy pince, kősziklából kivágattatott, melynek négy ága vagyon. Az első ágának nyolc öl a hosszúsága, harmadik, két öl. A negyedik ágának is öt öl a hosszúsága, szélessége penig mindenik harmadfél öl." A továbbiakban, a pincében található majorságbéli és dézsmabéli borok felsorolása következik. Ugyancsak a pincében raktározták a szüreteléshez, illetve a sör főzéséhez szükséges alkalmatosságokat. Az összeíró ezután a vár tövében levő vermek tartalmát részletezi, melyekben a várban lakó tisztek gabonája van. Nem tudni, hogy itt mire gondolt a leíró, mivel ilyen vermet a váron belül nem lehet találni. Az előbbi pincét ma is lehet látni. Bejárata az alsó vár udvaráról nyílik és két fő ága van, melyet a sziklába véstek. Az egyik a palota alatt, a másik a kapuépítménytől északra lévő „Csonka bástya" alatt húzódik. Mivel a várat, ha csak raktározásra is, de használták még a 17-18. század fordulóján is, számolni lehet ez időben történt átalakításokkal is. Az 1685. évi irat nem számol be veremről, viszont egy része nagy mennyiségű terményt sorol fel, pontos hely megjelölése nélkül, így feltehetően ezek egy része az említett pincében volt elhelyezve. Következik a „ Csonka bástya " leírása: „12. -A Csonka bástya alatt vagyon egy gerendás ház, aki jóllehet egészen el nem végeztetett, melyben mostan lakatos lakik. Akiben két ablak egy ajtó sarkvasastól reteszestől, egy kályhás kemence, azon házból nyíló kis kamarácska, melyben a tizedes lakik, 17 Feld-Cabello i. m. 82. 95