A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SÓS István: A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében

2. — A kapu mellett vagyon belül egy kapus házacska, azon kapuiul fogva a kőszikláig vagyon tölgyfa karókból építetett rossz palánk, melynek az alja annyira elrothadt hogy de necesse építeni kell, mely palánkfnajk a hossza hatvanhat öl, azon palánkba vagyon két góré, avagy vigyázó bástyácska formára építve. 3. - Ugyanazon kerítésben vagyon kőszikla mellett építtetve egy sövény elfonatott, megtapasztatott istálló, akit inkább ónak, nem újnak mondani, tizenkét lóra való, mellette egy kis trabant, vagy béres házikó egy szekérszínnel együtt ugyanazon fedél alatt, itten kősziklából kivágatatott kis kenyérsütő kemence, azon szekérszín végében vagyon egy borház, a borház felett való kőszikla tetején vagyon fából rótt Kis bástyácska. 4. - Az egyik góré, vagy vigyázóhely alatt vagyon deszkából csinált mészárszék, másik alatt penig vagyon egy jó fél sajtó, melyen még mostan is sajtolhatnak" Ezt a területet 1685-ben palánk néven említi az összeírás. A leltárba vett épületek ugyanazok, mint az 1682. évi iratban, de új adatokkal is szolgál, mivel leírja az általa kapus háznak nevezett helyiség belső berendezését is. „A palánkba lóistálló, cselédház annak végében, a mellett egy borház, deszkából álló mészárszék, van egy szekérszín is,....van egy porkoláb házacska is, kiben egy négyszegletű asztal, mázos kemence, két kis karszék. A pitvarban egy kis asztal, ajtaja fél szeres, reteszes." Az alsó, vagy huszárvárnak nevezhető épületegyüttest tehát rossz állagú palánkfal védte. Az 1682-es irat további része az ezen belül elhelyezkedő gazdasági, a várat kiszolgáló épületeket veszi sorra." A várba vezető út mellett a vár sziklatömbjének északi oldalán van egy terület, ahonnan az addig lóval, vagy kocsival közlekedő utasnak gyalog kellett folytatnia útját, mert a kapubástyához onnan meredek lépcső vezetett fel, s itt a lovat már nem lehetett továbbvinni.

12 Boldogkő esetében a váron belül is volt istálló, de oda - mint majd látjuk - csak vezetve lehetett a lovat bevinni. Ennek ellenére a palánk funkciója megegyezett más várak hasonló feladatkörű területével. Az istálló mellé szorult itt még a mészárszék és a présház is. A leírt terület a vár előtti sziklaterasz. Itt ma semmilyen épület nem áll. Ide vezet fel a közeli parkolóból induló turistaösvény, valamint az íves vezetésű feljáró innen indul fel a várba. Az ásatás alatt mód nyílt arra, hogy ezen a területen is végezzenek kutatást, igaz, ez csak néhány kutatóárkot jelentett. Három kutatóárkot húztak, a vár észak-déli tengelyére merőlegesen. K. Végh Katalin ezekben a feltételezhető észak-dél irányú védőfalat, valamint az eredeti járószintet kívánta megtalálni. Ez sikerült is, sőt a várba vezető rámpa oldalfalát is megtalálták. A déli toronnyal egy vonalban levő „C" árokban már nem találták meg az észak-déli irányú várfal nyomait, így valószínűsíthető, hogy ez már hamarabb, még a nyugati várfal déli részéhez csatlakozott (1. ábra). A feltárás során az inventárium által említett építményeket nem sikerült megtalálni, valószínű ezek egyszerű faszerkezete miatt, valamint azért, mert a kutatás itt nem volt részletes. 9 De necesse - szükségből, azonnal. 10 Öl - hosszmérték. Egy bécsi öl -1,896 m (16. századtól terjed el). Bán P., 1989. 80. " Hasonló néven ismerjük még a füzéri, regéci várak palánkját. Ilyen szinte majdnem minden olyan várhoz tartozott, ahol a terepviszonyok szűke miatt több, korábban még a váron belül helyett kapott tárgy, vagy tevékenység kiszorult onnan, vagy egyéb indok miatt (istálló, mészárszék a várakon belül az amúgy is nehezen kezelhető hulladék mennyiségét gazdagította volna) sem fért be oda. 12 Féld I.-Cabello, J. 1998. 78., 81.; Simon Z, 2000. 20. 92