A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SÓS István: A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében

terjedelemben (az 1682-es jóval részletesebb), mind a bejárás útvonalát tekintve, valamint abban, hogy a váron belül más-más dolgokat tartanak fontosnak.

4 A várról komplex képet először az 1682. augusztus 18-án készített inventárium ad.

5 Az irat alkotója megpróbálta a várat következetesen végigjárni, a belsőkben, udvarokon fellelhető javakat, termeket, ablakokat, kályhákat, fegyvereket részletesen leírni, útvonala azonban utólag mégis nehezen követhető. Az 1682-ben készült leírás a legalsó kaputól indulva, az alsó vár, majd a felső vár helyiségeit veszi sorra, úgy, ahogy azokat a természetes, mindennapi használat során megközelítették. Az 1685-ben felvett leltár pontosan fordítva, a felső vár legtávolabbi helyiségével indít, de innen már tervszerűen halad lefelé, igaz, kevésbé részletes leírással. A vizsgálat alapját az inventáriumok várra vonatkozó szövegrészei adják, ezen belül a vár bejárásának útvonalához és a korabeli állapotok bemutatásához a legrészletesebb, 1682-ben készült iratot használom. További információk vagy problémás területek tisztázása esetén az 1682-es irat után az 1685, illetve az 1671. évi inventáriumok megfelelő részei következnek, az iratra utaló évszám előrebocsátásával. Természetszerűleg az 1682. évi összeírás esetében az évszám nem szerepel mindenütt.

6 A tanulmány a következőképpen épül fel. Az inventáriumok vonatkozó szövegei után következnek a helyszíni megfigyelés eredményei, az, hogy a felsorolt objektumokból ma mi látszik, az álló falak ma hogyan értelmezhetők. Ezzel párhuzamosan elemzem az ásatásról megjelent tanulmány megfelelő részeit, annak eredményeit, valamint vállalkozom annak kritikai elemzésére, módszerei pozitív és negatív megítélésére. A szöveg mellett az 1966-ban megjelent tanulmány két ásatási alaprajza (7-2. ábra), valamint egy általam készített lehetséges rekonstrukció (3. ábra) - a mai értelemben vett felső vár tereivel - is helyet kapott. Az 1671-ben keletkezett összeírás nem nyújt segítséget a vár belső tereinek rekonstruálásához. Ennek használható elemeit kiemelve, a forrás bemutatásával, vár körüli gazdasági objektumok leírásával kezdem a 17. század végi állapotok bemutatását. A forrás elején az összeíró leírja, hogy a Palochay Anna által zálogba adott ingó és ingatlan javakat hogyan vette birtokába, s a szolgabíró, főrendek és szomszédok jelenlétében a várba felmenvén az összeírt javakat elfoglalta, valamint a vár kapujában Vatay Pétert porkolábságra, a dobos tizedest és kilenc hajdút a vár őrségére felesketett. Hasonlóan cselekedett a „jószágban lévő emberekkel" is, „hogy azontúl fogvást holtukig méltóságos 4 Ezek az eltérések egyébként értékes adatokkal szolgáltak olyan esetekben, amikor csak az inventáriumokra támaszkodhattam. 5 1678-ban Thököly - amikor a bujdosók élére állva kuruc seregével elfoglalta Észak-Magyarországot Boldogkőt is bevette. Az ő megbízásából készült el a vár ma ismert legteljesebb összeírása. 6 A források átírásakor a következő szabályokat alkalmaztam. A közlés alapelveként a mai helyesírási szabályokat vettem alapul, azokat alkalmaztam a szövegek központozásának megállapításában, a szövegértés megkönnyítéséért a magánhangzók hosszúsága ül. rövidsége esetében. Eltekintettem a szövegben következetlenül használt kis és nagy kezdőbetűk használatától is. A szinte minden esetben elváló igekötöket összevontam. A szövegre vonatkozó jegyzetek, a TESZ és az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár vonatkozó címszavaiból lábjegyzet formájában találhatók. Az előfordult latin eredetű szavak közlésekor az eredeti formához ragaszkodtam, ezek jelentését, a tárgyi és a szövegközi jegyzetekkel együtt, lábjegyzet formájában adtam közre. A tulajdonneveket, földrajzi neveket, mértékegységek nevét, illetve a vár épületeinek elnevezéseit a szövegben betűhíven közöltem. Az iratok eredeti formájában számozás csak az 1682-ben keletkezett esetében volt, ezt az 1685-ös iratnál, annak eredeti formája miatt sem tudtam volna alkalmazni. A közbeékelt, vagy lapszélre írt, de tartalmilag az irat részét képező szövegeket értelemszerűen beépítettem. Az olvashatatlan részleteket (...) jellel, a papír szakadásából, hiányából származó, valamint az itt esetlegesen kikövetkeztethető részleteket [...] jellel jelöltem. A hasonló formákban előforduló rövidítéseket a szövegben oldottam fel. Pl.: k[e]g[ye]lmes, őnagfyságjáé stb. Az áttekinthetőség érdekében a források szövegét kurzívan jelöltem. 90