A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

BOLDIZSÁR Péter: A Diósgyőri vár egy Anjou-kori kályhája

A DIÓSGYŐRI VÁR EGY ANJOU-KORI KÁLYHÁJA BOLDIZSÁR PÉTER Miskolc város polgármesteri hivatala a diósgyőri vár egy gótikus kályhájának rekonstrukciójával bízta meg Szebényi Judit restaurátort, aki felkért, hogy legyek segítségére a munkában. Az ásató, Czeglédi Ilona régész engedélyével átnéztük a leletanyagot. Megállapítottuk, hogy az igen gazdag Anjou-kori kályhacsempe anyagában több, különböző technikával dolgozó műhely készítményei különíthetők el. A rekonstrukció céljára kiszemelt, lovagalakokkal díszített kályha műhelyéhez köthető leletanyagban is több kályha elemeit lehetett fellelni. Ez a műhely, technikai jegyei alapján, a budai és visegrádi leletanyagban Anjou I. csoportként leírt műhellyel

1 azonosítható. Konkrét segítséget azonban a budai és visegrádi leletek nem jelentenek, mivel a diósgyőri lovagalakokkal díszített kályha készítésekor nem használtak sablonokat, itt minden egyes csempe egyedi mintázatú. A töredékeket átvizsgálva úgy találtuk, hogy a kályha minden lényeges eleme előfordul a leletegyüttesben, ezek alapján az egyes csempetípusok meghatározhatóak és ezekből a kályha felépíthető. A töredékek anyaga a mintázott részeken mindenütt jól iszapolt, apróra tört, vörösre égett kerámiaszemcsékkel soványított, halvány vörösre égett cserép. A dongás hátrészek elkészítéséhez sárgásfehérre égett agyagot használtak, a mérművek profiljait finoman iszapolt fehérre égő agyag felhordásával alakították ki, ugyanezt az agyagot használták a dongák összeépítésénél és a lovagalakok felillesztésénél. A máz: világossárga, sötétsárga, zöldes árnyalatokkal színezett, helyenként egyegy csempén belül is több árnyalatú. Az áttetsző máz színeit láthatóan befolyásolta az alapanyagul felhasznált többféle színű cserép és valószínű az égetéskor is keletkeztek elszíneződések. A lovagalakok ruháján és arcán sötétbarna mázzal emeltek ki részleteket. A leletanyag rendkívül töredékes volta miatt nem tudtunk minden egyes csempét rekonstruálni, de a csempék minden fajtájának legalább két változatát felépítettük, ennél azonban bizonyosan több változat díszítette az eredeti kályhát, például a két rekonstruált oromcsempe mellett még három ehhez a típushoz tartozó, de eltérő szerkezetű töredékünk van. A kályha szerkezetét a 14. századból Budáról

2 és Visegrádról

3 ismert kályhák alapján építettük fel, szögletes alépítményen sokszög alaprajzú felső résszel, oromcsempés felső szegéllyel és a szegély fölé nyúló kupolával. A szögletes alsó részt 24x24 centiméteres homloklappal készült, egyszerű keretezésű síkcsempék alkotják. Egy felezett méretű csempe tanúsága szerint teljes és felezett méretű csempékből összeépített sarokelemek alkották a kályha alsó részének sarkait, amelyeknek élét plasztikus szőlőlevélsor díszítette. A négyszögletes síkcsempék közül kisebb kiegészítésekkel rekonstruálható négy típus. l

HollL, 1958.215-223. 2 Holl i. m. 222. 20. kép. 3 Kocsis E.-Sabján T., 1998. 11. V1I1-X. kép. 79