A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

WOLF Mária: 10. századi kerámialeletek Borsodon

fazekak, virágcserép alakú tálak, bordás nyakú edények jellemzők, és amelynek leletei között nem találjuk meg a cserépbográcsokat.

41 Minthogy ezek a telepek (Borsod, Esztergom, Örménykút, Halimba) az ország különböző pontjain találhatók, a cserépbográcsok hiánya nem korlátozódik egy-egy vidékre, és nem tekinthetjük csak az adott terület gazdálkodásával összefüggő jelenségnek.

42 Ezt bizonyítják a topográfiai munkálatok során előkerült leletek is. Például igen kevés, mindössze 2 százalék a 10-11. századi bográcstöredékek aránya a Veszprém megyei kerámialeletek között.

43 De kis, szinte elhanyagolható arányban kerültek elő cserépbogrács-töredékek Zala, Somogy, ÉszakPest megye területéről, illetőleg a Felvidék keleti részéről is. Vannak továbbá a Kárpátmedencének olyan domb- és hegyvidéki tájai, ahonnan idáig nem ismerünk cserépbogrács-leleteket.

44 Valószínű tehát, hogy a „bográcsos" és bogrács nélküli települések között időrendi különbségek lehetnek,

4 ennek eldöntésére azonban még további kutatásokra van szükség.

46 IRODALOM Holl Imre 1956 Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszeréhez. Bud. Rég. 17. 177-194. 1963 Mittelalterliche Keramik aus dem Burgpalast von Buda (13-15. Jahrhundert) Bud. Rég. 20. 383-394. Höllrigl József 1930 Árpádkori keramikánk. Arch. Ért. 44. 142-170. 1932-33 Árpádkori keramikánk. Arch. Ért. 46. 85-100. Herold Hajnalka 2002 Die frühmittelalterliche Siedlung von Örménykút 54. Teil I. VAH XIV. (Nyomdában) K. Csilléry Klára 1982 A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Budapest 41 Herold H., 2002.; Lázár S., 1998. 74-76. 42 Takács M., 1997. 336. Szőke Béla megállapítását idézve Takács Miklós úgy véli, Veszprém megyében azért található kevés bogrács a tárgyalt időszakban, mivel a megye területének túlnyomó többsége nem tartozott a cserépbográcsokat használó félnomád, nagyállattartó népesség lakóterületéhez. 43 Takács M., 1996. 336-337. 44 Tormái., 1977. 10-12. 45 Herold H., 2002. Míg az örménykúti település 10. századi részén egyetlen cserépbogrács sem került elő, addig az Árpád-kor későbbi szakaszaiban használt objektumokban megtalálható ez az edénytípus. 46 Sajnos nem tartom meggyőzőnek Takács Miklós a Veszprém megyei bográcsok arányával kapcsolatos érvelését: „E furcsa arány azonban nézetem szerint nem annak a következménye, hogy a cserépbogrács használata csak a 11. század vége után terjedt volna el. Könnyen bizonyítható ugyanis, hogy a korai időszakban használatos számos bográcstípusnak csak egy része tűnt el a 11-12. század fordulóján. Azaz, az egyes „átlagtípusok" ugyanúgy keltezhetők az Árpád-kor korai és középső harmadára." Számomra ugyanis ez okfejtés lénye éppen az, hogy a bográcsok keltezése meglehetősen bizonytalan, korai településeink időrendjének megállapításához más fogódzópontokat kell keresnünk. 57