A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

KOVÁTS Dániel: Nagy Géza életműve (1930-2002)

további hatások kerülnek még felszínre, sugároznak szerteszét. A kiadásra váró két gépirat, a gyermekjátékok és a népdalok gyűjteménye mellett ott sorakoznak a polcokon azok a géppel írt szövegek, hangkazetták, amelyekből újabb válogatások állíthatók öszsze, különösen a mesekincs tárházából. Tatarozzák már a műemlék templom szomszédságában azt az épületegyüttest, amely egy jellegzetes paraszti portán karcsai tájházként fogja vonzani a helybelieket és az idelátogatókat, s amelynek berendezéséhez Nagy Géza fél évszázados búvárkodása, kincskereső teljesítménye jelenti az alapot, az útmutatást. Életművét rangos elismerések fémjelzik. A Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula(1968), valamint Ortutay Gyula-emlékérme (1980), a Művelődési Minisztériumtól kapott Apáczai Csere János-díj (1986), a Kazinczy Ferenc Társaság emlékplakettje (1993), a Nyelvtudományi Társaság Csüry Bálint-emlékérme (1994), a Honismereti Szövetség „Notitia Hungáriáé" emlékplakettje (1994), Borsod-Abaúj-Zemplén megye Alkotói-díja (1995), a Herman Ottó Múzeum Pro Museo plakettje (2000), a karcsaiaktól 70. születésnapja alkalmából kapott díszpolgári cím mind-mind azt jelzik, hogy minden közösségben, amelyben munkálkodott, kiemelkedő munkát végzett, teljes elismerést aratott. A halálával a családot, a helyi közösséget, barátainak és tisztelőinek tág körét, a megyei múzeumügyet, a Néprajzi Társaságot, a Nyelvtudományi Társaságot, a Honismereti Szövetséget, a Kazinczy Ferenc Társaságot, a Comenius Társaságot ért veszteség sokáig fájdalmas marad. Mégsem nélkülözzük őt teljesen, hiszen életmüvének gazdagsága tovább sugározza emberi és szakemberi értékeit ezután is. Őrizzük lelkünkben nyílt mosolyát, beszédének ízeit, baráti gesztusait. Él tehát tovább - emlékezetünkben és műveiben. 510