A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

HIDEG Ágnes: A múzeum könyvtára

szerint, megállapította a hiányokat, duplumokat, téves bejegyzéseket. Már ekkor is nyilvántartották a cserepartnereket (136 külföldi) s a beérkezett kiadványokat. Zsadányi Guidónak a könyvtárral kapcsolatban a jövőre vonatkozóan is voltak elképzelései. Hiányolta a központi elhelyezést és a szakértő személyzetet, nem tartotta megnyugtatónak a könyvanyag biztonságát (önkiszolgáló módszer), javasolta a szakkatalógus mellett egy betűrendes katalógus elkészítését, célszerűnek tartotta volna a folyóiratokban megjelent cikkek feldolgozását is, s végül úgy gondolta, hogy szabályozni kellene a könyvtár használatát a dolgozók és a kutatók részére is (66. irod. gépirat). Mindezek az ötletek, tervek, javaslatok egy hozzáértő, jó szemű szakember egyéniségét villantják fel számunkra. A következő években a könyvtár kezelésével több félállású munkaerő is foglalkozott, mint pl. Román Jánosné, Nagy Mária, valamit Kordos László, aki a Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója volt. 1970-ben a múzeumot átköltöztették az Erzsébet tér 3. szám alá (ma az akadémia épülete), s az addig szobákban és szekrényekben tárolt állományt egy zárt raktár polcrendszerére telepítették át, s mivel kutatóhely nem volt, a könyvtári iroda szolgálta azt a célt is. 1976-ban a könyvtár irányítását dr. Csák Leventéné vette át, ki ma is a könyvtár aktív dolgozója. Szakképzett könyvtárosként folytatta az új és párhuzamosan a régi anyag feldolgozását, katalogizálását, kiszolgálta a munkatársak és a kutatók igényeit, s bonyolította a cserekapcsolatok ügyintézését. E sokrétű munkához 1979-ben 4 órás segítséget kapott Tepliczky Magdolna (Szűcs Barnabasné) személyében, aki 1987-ig volt az intézmény dolgozója. Helyére 1988 márciusától Hideg Lórántné került a könyvtárba. 1980-ban a múzeum megkapta a Görgey A. u. 28. szám (akkor Felszabadítók útja) alatti régi pártház épületét. A könyvtárat nem túl szerencsés megoldásként a 2. emeletre telepítették. Az akkor még nagy alapterületűnek tűnő termet mára már kinőtte a könyvtár, s most ugyanazok a gondjaink, mint elődeinknek 60-70 évvel ezelőtt: a helyhiány. Itt a kérdés újra: Mi lesz a könyvtár sorsa? Könyvtárunk a '70-es évektől indult nagyarányú fejlődésnek, ui. az akkori igazgató, Szabadfalvi József megteremtette a szakmai munkához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Hosszú éveken át a könyvtár sem panaszkodhatott éves költségvetésére. E közel harmincéves fejlesztés eredményeként ma állományának nagysága 113 488 egység (49 591 kötet könyv, 63 897 egységnyi folyóirat). 403 külföldi és magyar intézménnyel áll rendszeres cserekapcsolatban, kiknek lehetőség szerint évente eljuttatja a múzeumi kiadványokat. Jelenleg élő sorozatok: Officina Musei (11 kötet), Topographia Mineralogica Hungáriáé (7 kötet), Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei (2 kötet), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok munkatársainak bibliográfiája (2 kötet) és a Poétái Gyűjtemény (2 kötet). Folyóirataink közül némelyik csak itt található meg egyedül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye mellett a múzeumi könyvtár is gondosan gyűjti a megyére és Miskolcra vonatkozó irodalmat. Két különgyűjtemény egészíti ki az állományt, ez a Gundahagyaték és a Wellmann-hagyaték. A Gunda-könyvtár rekordjai már kereshetők SR LIB 3.1 számítógépes rendszerben. Távlati célunk, hogy az egész gyűjtemény számítógépre kerüljön, így a sok szempontú, gyors keresés kritériumának is eleget tehetnénk. Jelenleg a könyvtárban egy hagyományos szótárkatalógus szolgálja a feltárást. A fénymásolás, könyvtárközi kölcsönzés, olvasószolgálat és tájékoztatási feladatok természetesen a könyvtár szolgáltatásai közé tartoznak. mányok 12. antropológia 13. biológia 14. könyvészet, könyvtárügy 15. múzeum, muzeológia 16. régészet 17. néprajz 18. vegyes. 482