A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

WOLF Mária: 10. századi kerámialeletek Borsodon

Mint láttuk, a kemence kövei között 13 edény helyezkedett el. További hármat a kemence és a födém omladékainak elbontása után a kemencétől kissé távolabb, a keleti oldalfal, illetőleg a feltételezett bejárat közelében találtunk meg (5. kép). A kemence kövei között egy orsógomb is hevert, a fenti gondolatmenetet követve tehát az edények mellett az orsó is a „polcon" kaphatott helyet. Az edények túlnyomó többsége, 15 darab, különféle méretű fazék, egy pedig kisméretű, tölcséresen kiszélesedő szájú tál volt (7. kép). Az alábbiakban az előkerülésük sorrendjében ismertetem őket. 1. edény. Nagyméretű fazék. Szürkésvörös, apró szemcsés homokkal soványított agyagból kézi korongon készült. Kissé aszimmetrikus, szája ellipszis alakú. Nyúlánk formájú, legnagyobb szélességét az edény felső egyharmadában éri el. Szája tölcséresen kiszélesedik, pereme legömbölyített, belül jól látszik a perem és az oldalfal összeillesztése, valamint az utánkorongolás nyoma. Díszítése a válla alól indul, az egyenetlen térközökkel bekarcolt vonalak az edény felső kétharmadát borítják. Alján kereszt alakú fenékbélyeg található. Az edény felületén a másodlagos égés következtében apró repedések vannak. Külseje néhol égett. M: 27,5 cm; Szá.: 20,5 cm; Fá.: 11 cm (8-9. kép). 2. edény. Fazék. Szürke, durva homokkal, apró kavicsokkal soványított agyagból, kézi korongon készült. Kissé aszimmetrikus, egyik oldala lapított, itt a pereme is nyomódott. Másik oldala öblösebb, szája ellipszis alakú. Nyúlánk formájú, legnagyobb szélességét az edény felső egyharmadában éri el. Szája kiszélesedik, pereme kifelé ferdén levágott. Az edény kétharmad része díszített, válláról csigavonalban induló, egyenetlen térközökkel, egyre elnyúltabban bekarcolt hullámvonal, ez alatt ugyancsak csigavonalban egyenes vonalak díszítik. Alja homorú, jól látszik rajta a korongalátét nyoma. Felülete a másodlagos égés következtében repedezett, néhol kormos. M: 17,1 cm; Szá.: 12,3 cm; 8 cm (10. kép). 3. edény. Fazék. Vörös, durva homokkal, apró, és néhány nagyobb kaviccsal soványított agyagból, kézi korongon készült. Kissé aszimmetrikus, egyik oldala lapítottabb, a másik öblösebb. Nyúlánk formájú, legnagyobb szélességét az edény felső egyharmadában éri el. Tölcséresen kiszélesedő száját közvetlenül a vállhoz illesztették, itt körbefutó mélyedés jelzi az összeillesztés vonalát. A perem kívül legömbölyített, belül ferdén levágott, körbefutó bordával. A peremen belül jól látszik az utánkorongolás nyoma. Díszítése a vállán induló, fésűsen bekarcolt hullámvonalkötegből áll, amely a negyedik sorban vízszintes vonalkötegekbe megy át. A díszítés az edény felső kétharmadát borítja, ez a rész simított. Kívül néhol kormos. M.: 18 cm; Szá.: 16 cm; Fá.: 9,5 cm (11. kép). 4. edény. Fazék. Szürkésvörös, durva homokkal, apró kaviccsal soványított agyagból kézi korongon készült. Kissé aszimmetrikus, szája ellipszis alakú. Zömök formájú, legnagyobb szélességét az edény felső egyharmadában éri el. Pereme enyhén kihajlik, legömbölyített. Közvetlenül ez alatt indul az egyenetlen térközökkel bekarcolt vonalakból álló díszítése, amely az edény felső kétharmadát borítja. M.: 14,4 cm; Szá.: 18x16,7 cm; Fá.: 10 cm (12. kép). Ételmaradék került belőle elő. 5. edény. Fazék. Vörösesszürke, finom, csillámos homokkal soványított agyagból készült, kézi korongon formált. Kissé aszimmetrikus, oldalán jól látszik az agyaghurkákból történt felépítés nyoma. Alját külön illesztették az edény testéhez. Nyúlánk formájú, legnagyobb szélességét az edény felső egyharmadában éri el. Pereme enyhén kihajló, legömbölyített, utánkorongolásának nyoma jól megfigyelhető. Az edény külsejét igen gondosan elsimították. Díszítése a vállán indul, sűrű, majd egyre lazuló hullámvonalakból áll, amelyek a negyedik sorban egyenes vonallá válva folytatódnak, és az edény felső kétharmadát töltik ki. M.: 21,2 cm; Szá.: 12,6 cm; Fá.: 9,5 cm (1314. kép). Az edény tele volt elszenesedett étellel. 6. edény. Fazék. Vörösesszürke, durva homokkal, apró kaviccsal soványított agyagból kézi korongon készült. Kissé aszimmetrikus. Zömök formájú, öblös, legnagyobb szélességét az edény felső egyharmadában éri el. Pereme enyhén kihajló, kifelé ferdén levágott, belül bekarcolt sűrű hullámvonal díszíti. Az edény külsejének kétharmad részét díszítették, vállán sűrű hullámvonal, alatta csigavonalban egyenetlen térközzel egyenes vonalat karcoltak be. Az edény alja homorú. 47