A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

BALÁZS Géza: A mézes pálinkák története és hagyománya

a mézes pálinka is megjelent: „Ekkor még csak a pálinkázás kezdődik és foly két-három óráig először tisztán, azután mézesen".

14 Etédi Gedő János 1843-ban a Magyar Gazdában tette közzé Udvarhelyszékről szóló vázlatát, ebben kétszer is szerepel a mézes pálinka: „Lakomás ebéd vagy vacsora itt abból áll, hogy akkor az asztalra mézespálinka, bor, töltött tyúk, palacsinta, kürtöskalács, pánkó (= fánk), s másféle sütemények kerülnek"... „A dolog végével, a nehezebb munkáknál háromféle étellel, s természetesen mézes pálinkával vendégeltetnek meg a segítők...".

15 A palóc mézes pálinkáról 1857-ben Reguly Antal is megemlékezik.

16 A kétféle őrségi mézes pálinka, mézbor és mézes sütemény Kardos László leírása szerint

17 a 20. század első felében az Őrségben a mézes pálinka kétféle, a hagyományos és szélesebb körben elterjedt ízesített, valamint a másutt krampampulira emlékeztető meggyújtott szeszes ital: „tálba öntik a pálinkát és a tál alját teleöntik mézzel. Meggyújtják. A szesz kiég a pálinkából, a méz megolvad. Szép piros színe lesz az italnak. Kehe (köhögés, B. G.) ellen orvosság".

18 A mézes pálinka másik, ízesített formája: „egy literes üvegbe 2 dl. mézet és 8 dl. pálinkát öntenek. Jól össze kell rázni." És a csatlakozó termékek: „A mézes-bor-ba is ugyanez az arány, ezt lehet forralni is. A méz legkimódoltabb fölhasználása a mézes sütemény formájában ide is elérkezett..." A mézes pálinka fogyasztása itt is az ún. „jeles", vagyis ünnepnapokhoz kapcsolódott. Kardos László szerint disznóöléskor fogyasztották. Mézes pálinka a Jászságban A Jászságban a méznek sokféle felhasználása ismeretes, pl. mézes kenyér, vajasmézes kenyér, sokféle mézes sütemény, sőt mézes befőzött (a gyümölcsöt mézes vízben főzték fel), mézes tea, mézes liszt stb. De bort és pálinkát is édesítettek mézzel, ez utóbbinak itt már háromféle, két hidegúti és egy melegúti eljárása ismert. H. Bathó Edit leírása szerint: „A mézes pálinkái és a mézes bori búcsúra és egyéb családi ünnepekre (névnap, keresztelő, lakodalom) készítették, főleg nők részére. A mézes pálinka úgy készül, hogy meggyújtották a pálinkát és az égő pálinkába öntötték a mézet, de volt úgy is, hogy a mézes vizet a pálinkával össze vegyítették. Mézes pálinka készítése napjainkban is előfordul." És itt következik a melegúti mézes pálinka készítés leírása (amely ezek szerint a népéletben ha ritkán is, de előfordul): „Némely méhészek a napraforgó mézet a cefrébe öntik és belőle pálinkát főzetnek. (Jászberény)"

19 H. Bathó Edit ezek után még a mézsör népi leírását is megadja. T. Bereczky Szolnok megyei leírásában is felbukkan a mézes pálinka: „Jászberényben mézes pálinkával kínálták az ifjú párt, hogy az életük olyan édes legyen."

20 14 Közli: Paládi-Kovács A., 1985. 156. 15 Közli: Paládi-Kovács A., 1985. 357. és 360. 16 Reguly A., 1857. 114. 17 Kardos L, 1943/1982. 156. 18 .A krampampulira lásd: Balázs G., 1998. 19 H. Bathó E., 1988.47-48. 20 T. Bereczky I., 1986.96. 451