A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)
GULYA István: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi hálózat jövőjének alternatívái az új évezred kihívásai, a regionális politika és az európai uniós csatlakozás tükrében
bekerülnének Miskolcra egy központi raktárba, ahol korszerű, a műtárgyvédelem minden kívánalmának megfelelő körülmények között tárolnák, egységes nyilvántartási rendszerben őriznék a tárgyakat. A helyi múzeumok elsősorban kiállítóhelyek lennének igény (és anyagiak) szerinti gyakorisággal váltott kiállításokkal, a nyilvántartási, raktározási munkától felszabadult szakembereknek több energiájuk maradna múzeumuk kultúraszervező tevékenységére és tudományos kutatásra. A központi raktárhoz (mely megfelelő szakszemélyzettel lenne ellátva) egy tanácsadó-felügyelő szakmai szervezet kapcsolódna, melynek tagjai segítik a helyi múzeumokat szakmai és menedzsment feladataik ellátásában, egyúttal felügyelik is azok munkáját. A restaurálás és a kiállításrendezés történhetne a központhoz kapcsolódva, de akár külső cégek megbízásával is. A műtárgyak vásárlását és konzerválását állami (regionális) normatíva és pályázati források támogatnák, a szakértők által nyújtott szolgáltatásokat a helyi múzeum fenntartója fizetné illetve pályázatok segítségével finanszírozhatnák. Mindez csupán egy elnagyolt vázlat, amit a holland példa alapján adaptálni lehetne a megyei viszonyokra, de mivel valószínűsítettük a múzeumi hálózat jelenlegi formájának felbomlását, nem tartom haszontalannak a hasonló eszmefuttatásokat. A pályázati lehetőségek kapcsán mindenképpen meg kell említeni az uniós támogatási formákra való felkészülést. Az Európai Unió jogrendje nem érinti a tagországok kulturális szabályozását, ezért a közösség kulturális politikája elsősorban közösségi programok, kezdeményezések indítására irányul. Az Unió deklarálta a tagállamok kulturális sokszínűségének megőrzését és megismertetését, ennek megfelelően zömében kulturális együttműködések támogatását tűzte ki célul. A Kaleidoscope program a művészeti tevékenységeket, az Ariane az irodalmi művek terjesztését, míg a Raphael a kulturális örökség megőrzését támogatta. 2000-től a három program célkitűzései közös, 4 évre szóló programba kerültek be. A Culture 2000, melyhez hazánk is csatlakozott, 25 a kultúrát, mint gazdasági és szociális integráló tényezőt jellemzi, támogatást nyújt kísérleti tevékenységek, többéves kulturális együttműködések, nemzetközi kulturális események számára. 26 A program általános jellemzője, hogy több ország kulturális intézményeinek együttműködését preferálja, ami számos előfeltételt jelent. A legfontosabb tényező a partnerkapcsolatok kiépítése, ami főként kisebb múzeumok számára nem egyszerű feladat és főként nem olcsó mulatság. Megfelelő nyelvi közeget kell találni az együttműködés kialakításához és főként olyan tartalmi elemeket, melyekre fel lehet építeni a pályázatot. Mivel nem csupán ez a program, hanem az Unió támogatási filozófiájának köszönhetően más közösségi támogatások, sőt a csatlakozás után valószínűleg az állami források is hasonló elvek alapján lesznek megpályázhatók, a múzeumoknak fel kell készülniük egy sokkal bonyolultabb pénzszerzési módozatra, ráadásul komoly verseny várható, amiben nem veszik figyelembe, hogy mi még kezdő pályázók vagyunk. Az állami támogatások is feltehetőleg a partnerségi, együttműködésen alapuló programokat részesítik majd előnyben, ezért kiemelten fontos feladat vár a múzeumokra: minél szélesebb körű és minél tartalmasabb horizontális és vertikális kapcsolatrendszer kiépítése. Részben a források bővítése, részben a közönségkapcsolatok javítása szempontjából fontos a közelmúltban látványos fejlődésnek indult kulturális turizmus szervezésébe való bekapcsolódás. Az épített és tárgyi kulturális örökség bemutatása mellett a szellemi örökséghez kötődő rendezvények szervezésében való részvétel, a múzeumok bekapcsolása 25 132/2001. (VII. 18.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 3/2001. számú, a Magyar Köztársaságnak a „Kultúra 2000" programban történő részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló határozata kihirdetéséről. 26 Horváth Z, 2002. 351-353. 432