A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)
GULYA István: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi hálózat jövőjének alternatívái az új évezred kihívásai, a regionális politika és az európai uniós csatlakozás tükrében
mányzatok részéről a jelenlegi múzeumi hálózat átgondolására, az igazi változást azonban valószínűleg felülről várhatjuk, az országos politika részéről. Az önkormányzati rendszer kialakításakor még nem merült fel komolyan egy megyéktől nagyobb területi alapon szerveződő önigazgatási-közigazgatási hálózat létrehozása. A megyerendszer alapjaiban egyidős a magyar államisággal, ez volt az egyetlen struktúra, mely, bár változó közigazgatási határokkal, de a magyar történelem folyamán végig fennmaradt. Többször fenyegette már a megszűnés veszélye, azonban mindig képes volt újjászületni. A megyerendszer legnagyobb kihívása a Trianon utáni csonka területek közigazgatásának megszervezése volt, ez annak ellenére sikerült, hogy megyénkben a mai napig érezhetőek a határmódosítás következményei. Az 1990-es évek közepén, hazánk európai integrációjának kezdeti időszakában merült fel komolyabban a megyéknél nagyobb terület, régió létrehozásának gondolata. Az Európai Unióban sem tekint vissza nagy múltra a regionális politika, mely elsősorban nem közigazgatási alapokon nyugszik. 5 A közösség szinte kezdetektől támogatni kívánta a tagországok elmaradottabb területeit a kohézió erősítése érdekében, igazán komoly igények azonban csak a bővüléssel párhuzamosan jelentkeztek. A fejlesztési politika eredetileg a régió kifejezést földrajzi értelemben használta, de a területfejlesztési támogatások elosztásánál hamarosan igény mutatkozott a területek statisztikai összehasonlíthatóságának kialakítására, így jött létre a NUTS rendszer. 6 A NUTS-régiók kialakításakor tagországonként eltérő megoldások születtek, ahol voltak a besorolásnak megfelelő közigazgatási egységek, ott a közigazgatási határok mentén szerveződtek a régiók, ahol nem voltak hasonló egységek, ott tervezési-statisztikai vagy fejlesztési régiónak nevezett formákat hoztak létre. A négy statisztikai kategória nem pontosan egyforma területű és népességű régiókat ölel fel, ezt a különböző területek eltérő adottságai miatt lehetetlen volt kialakítani. Körülbelüli összehasonlításra azonban alkalmas a rendszer, így egységesen összevethetővé váltak egymástól távoli területek is. A rászorultság alapján részesülhetnek az uniós régiók a közösségi támogatásokban, melyeket a strukturális alapokból lehet megpályázni. 8 A strukturális támogatások elosztásának kereteit elsősorban a NUTS II. régiók adják, ezen a szinten döntenek az igények benyújtásáról. Magyarország csatlakozási folyamatának során igény mutatkozott a közösség részéről a hazai területek statisztikai összevethetősége iránt. Hazánk a NUTS-alapú besorolás alapján kaphatott fejlesztési támogatásokat az Európai Uniótól, így a területfejlesztési törvény 9 megalkotásával párhuzamosan kialakították a magyar tervezési-statisztikai régiók rendszerét. A 3-3 megyéből álló régiókat eleinte valóban csak statisztikai szándékkal hozták létre, azonban hamarosan felvetődött közigazgatási területi egységgé való szervezésük gondolata. A területfejlesztési alapon szerveződött régióbeosztást születésétől sokan ellenezték, közigazgatási, önkormányzati funkciókkal való ellátása viszont már a megyerendszer híveinek támadásait is kiváltotta. A magyar közigazgatás középszintje jelenleg a 5 Az Európai Unió regionális politikájának történetét, eszközeit, céljait és a tagországokban szerzett tapasztalatait részletesen tárgyalja Horváth Gy., 2001. 6 NUTS = Nomenclature of Territorial Units for Statistics. Az Európai Unió többszintű statisztikai rendszere, mely alapjául szolgál a statisztikai adatgyűjtéseknek és feldolgozásoknak, a gazdasági és társadalmi folyamatok elemzéseinek, kereteket nyújt a regionális politika programozási, finanszírozási és fejlesztési feladatainak. Horváth i. m. 339-340. 7 A közigazgatási és a NUTS-egységek határai egybeesnek pl. Belgiumban, Franciaországban és Németországban, elkülönülnek pl. Angliában, Írországban és Görögországban. Az Európai Unió régióbeosztásáról. Comitatus, 2001. március, 33-38. 8 A támogatási jogosultság határa jelenleg a tagországok bruttó nemzeti jövedelmi átlagának 75%-a. Ennél kisebb területre számított jövedelem esetén kaphat közösségi támogatást a régió. 9 1996. XXI. törvény 427