A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

HEGYESSY Gábor: Természetrajzi kutatások a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban (1992-2002)

A gerinces állatok (körszájúak, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök) itteni faunájának feltérképezését az évek során folyamatosan végeztük, azonban itt nem gyűjtöttünk példányokat (ezek külön engedéllyel foghatók csak be), csupán az élő vagy elpusztult egyedek terepi azonosítása, esetleg fényképezése történt meg. Ezek az információk is számos érdekes újdonságot tártak elénk. A kutatások felsorolásánál azért beszélhettünk többes számban, mert - bár a megyei szervezetben csak Hegyessy Gábor foglalkozik az élővilág vizsgálatával - terepre csak ritkán ment egymaga. E téren családja, elsősorban édesapja, Hegyessy Sándor támogatta, segített a néha nem könnyű fizikai munkában. A tervezésben is részt vett: kiváló ötleteket adott, s a megvalósításban is segédkezett. A közvetlen család: Hegyessy Sándorné és Hegyessyné Jáger Erika munkájára szintén sokszor volt szükség. Talán így érthetőbb, hogy mindössze 10 év alatt hogyan lehetett a Kazinczy Múzeum méltó partnere -jelenleg több mint 100 000 rovarpéldányt magának mondható gyűjteményével - a budapesti, debreceni, gyöngyösi, kaposvári, pécsi, szegedi, szombathelyi és zirci társintézményeknek. Köszönjük ezt nekik ez alkalomból is. A terepi kutatások eredményeinek, a gyűjteményi példányoknak a feldolgozása a kezdetektől fogva folyamatosan történt. 1993-tól (a bodrogközi kutatások kezdetétől) rendszeres determinálógárda segített az egyes nehezen felismerhető fajok azonosításában. Ádám László, Bánkuti Károly, Kovács Tibor, dr. Merkl Ottó, Podlussány Attila, Rozner István, Szalóki Dezső, dr. Szél Győző és dr. Vig Károly már az első évektől részt vett ebben, s később dr. Ábrahám Levente, dr. Forró László, Gulyás Attila, Gyulai Péter, Kontschcm Jenő, dr. Korsós Zoltán, dr. Muskovits József, Nádai László, dr. Nagy Barnabás, Orosz András, Romsauer János, Rudner József, Szabóky Csaba, dr. Szentkirályi Ferenc és dr. Sziráki György is segített. Az állatvilág más csoportjainak meghatároztatására több szakembert is kerestünk, azonban eddig eredményeikről nem tudunk beszámolni. A környék növényvilágának feltérképezését és hagyatéki gyűjteményként intézményünkbe került Moldvay Rezső herbáriumának tekintélyes méretű és fajokban gazdag állományát Pelles Gábor, a Zempléni Tájvédelmi Körzet munkatársa végzi immár jó pár éve. Az ilyen munkamegosztás nem volt teljesen új találmány: már az 1800-as évek utolsó évtizedeiben alkalmazta ezt dr. Chyzer Kornél, Zemplén mindmáig legnagyobb természetkutatója. A tudományos feldolgozás nagyon lassú, megfontolt munka. Ezért, és mert aki ezzel foglalkozik, ebben él, soha nem képes abbahagyni. Nehezen tudja meghúzni a határt, mikor kell egy dolgozatot adott ponton lezárni, megjelentetni. Ez utóbbihoz persze pénz is kell. Terveinket, hogy környékünk természeti értékeit bemutassuk, lehetőleg közérthető nyelven, de a tudományos hátteret sem nélkülözve 1997-től kezdtük megvalósítani: két kis füzetben (HEGYESSY 1997, ÁDÁM és HEGYESSY 1998) (64 és 80 oldalon) és egy könyvben (ÁDÁM és HEGYESSY 2001) (250 oldal) jelentek meg eddig az „Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről", s további kettő készülőben van. Érdekes sajátossága az eddigi köteteknek, hogy számos (a környékről előkerült összes) fajnak az esetek nagy részében eddig nem levő magyar nevet találtunk. A nyelvújító Kazinczy Ferenc és később Chyzer Kornél példáját követve ezt a hagyományt folytatni kívánjuk. A múzeum kiállításaiban igyekeztünk szűkebb-tágabb környezetünk ezen kis termetű élőlényeit is megismertetni azokkal, akiknek még nem tanították meg látni e csodákat. A Föld szárazföldi élőlényeinek többsége rovar, ennek a milliós fajszámnak és kimondhatatlan nagyságrendű egyedszámnak a súlyarányában van szerepe a bolygó életében, a táplálékok körforgásában. Kis múzeumunk szerény anyagi lehetőségei között igyekszik egy-egy szeletét bemutatni élővilágunknak. Időszakos és kamarakiállításaink 416