A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

VIGA Gyula: A gazdaság, társadalom és kultúra változása a Bodrogköz 18-20. századi műveltségében

sajátos kulturális arculatú falvakat, illetve falucsoportokat hozott létre. A változás fo­lyamata, annak mikéntje egészében nem ad választ arra, hogy az egyes közösségek miért és miben különböznek egymástól, ugyanakkor ennek vizsgálata, akár a műveltség legap­róbb elemeinek szintjéig indokolt. Beleértendő ebbe az egyes falvak egymásról kialakí­tott - jórészt ugyancsak öröklött - vélekedése is, hasonlóan az egyes falvak önképének alakulásához. Ez véleményünk szerint, szorosan összefügg a változás, a polgárosodás fokával és az arra való hajlandósággal is. Annak ellenére, hogy a modernizáció nem elsősorban a közösség hajlamának kérdése, de nem is független attól. Az eltérő adottsá­gok egy része öröklött, s nem változtatható, más részük azonban - éppen a vizsgált Bod­rogköz esetében - a 20. századi politikai, gazdasági, társadalmi hatások következménye, s mint ilyen meglehetősen ellentmondásos és esélyegyenlőtlenségeket is teremt. A vizsgálat eredményei azt igazolják, hogy a regionális kutatások tanulságos ösz­szefüggéseket tárhatnak fel a műveltség különféle korszakai és szintjei között. A törté­neti táj népe akkor is örököse elődei életmódjának, műveltségének, ha azt maga különösebben nem ismeri és nem vállalja. A modernizáció, a polgárosodás folyamata nem számolja fel egészében a tradicionális műveltséget: annak mélyén ott kristályosodik mindaz, amiben az utódok jószerével azonosak alig ismert elődeikkel. A történeti előz­mények, a jelenben kristályosodó régi összefüggésrendszerek megismerése elengedhe­tetlen a régiók Európájának megformálásához, az együtt élő népek és népcsoportok harmonikus viszonyának kialakításához. A történeti Magyarország északkeleti térsége mind az összetett kulturális képletével, mind a megkésett polgárosodásával, különösen alkalmas a vizsgált folyamatok feltárására és elemzésére. Az elmúlt évtizedek is igazol­ják, hogy ez a hátrányos helyzetű térség igen sok gazdasági és társadalmi feszültséggel terhelt, s a kultúrához való hozzájutás esélyeit tekintve is elmaradott. Mind szakmai, metodikai, mind praktikus megfontolásokból érdemes tehát a hasonló vizsgálatok foly­tatására. IRODALOM Viga Gyula 1999 A tradíció és a változás néhány jellemzője a Bodrogköz népi műveltségében (Karcsa és Pacin példája). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXVIII. 1127-1155. Miskolc WANDEL DER WIRTSCHAFT, GESELLSCHAFT UND KULTUR IN DER BILDUNG DES ZWISCHENLANDES BODROG IM 18-20. JAHRHUNDERT (NORDOSTUNGARN) In der ersten Hälfte der 90er Jahre - zu Beginn mit Unterstützung des Instituts für Völkerkunde der Slowakischen Akademie (Nárospodny Ustav SAV) - hatte ich in den Dörfern im nördlichen Zwischenland des Bodrog, die zur Slowakei gehören, Forschungen angestellt, deren 403

Next

/
Thumbnails
Contents