A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

TÓTH Arnold: 18-19. századi vőfélyversek egy kisgyőri népi kéziratos gyűjteményben

Kívánom sok jok kai algyon meg az isten adjon égesse get míg élsz az életben Ez elet el mulvan fényes ditsösegben Hejheztessen az úr Kiraji székiben Fel söközep alsó renden levő hivek Férfiak aszszo nyok leányok gyermekek Tőletek min nyajan angedelmet kerek az isten maradjon mind nyajan veletek Ked ves pajtásaim nem felej telek el Kérlek tőlem tise maradjatok el Hogy hamit vetet tem temessetek ászt el Végre oly dologra tis jussatok el A menybeli is ten álgyon meg most minket Tegye szerentses se igyekezetünket Birjon igazgasson azjora bennün ket Végre az egegben vitesselel kün ket Mikor minden dolgát vegzé a vofe Drága jo uraim kedves asz szonyaim Kik meg tisztel tétek engemet rokonim már köztetek töltöm ezenvíg napjaim Azért halgassátok instáló szavaim Fo gadjatok engem társasa gótokba Hamárresze sültem gazdái kodástokba Reszesüjek Ed gyüt mulat tságotokba Bizhassak mindenkor barátságotokba Ez az egy gondolat éleszti lel kémet hogy mar köztetek találom hejemet ajánlom hát nek tek szerető szivemet ment enkeressetek ti is ugy engemet most pedig minnyajan vigan mulasatok mind kedvetek tar tya a szerent ban nyatok mulas satok itten bátran mulasatok Es jo akaróim holtig maradjatok B/l. Jó reggelt kívánok mindennek! Ez királyi házban valakik gyűltenek. Nem azért jöttem én, hogy fogjak mulatni, Hanem mi a panaszom, akarom mondani. Áldja meg az Isten az háznak gazdáját, Násznagyját, ifjat, egész szekvenciát! Látom, hogy mindnyájan vigasságban vágynak, Áldott legyen, ki küszöbén ki- s belép ez háznak. Elsőben mi hozzátok csak azért jöttünk, Amint már látjátok hogy el is érkeztünk, Új parancsolatot csak a szerént vettünk,