A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

TÓTH Arnold: 18-19. századi vőfélyversek egy kisgyőri népi kéziratos gyűjteményben

Jol el hiszem mivel isten rendelete Hogy az emberinemnek legyen tenyyeszese Rósz bajais kinek van hozzatetszese Desoknak aban van lelkielvesztese Jo a jo feleség Salamonis irja mert az az életnek aléleknek sírja De a rósz férjének eltemetősírja Rósz aszón erköltset mert senki sem bírja Sok féle parkt tikavan az aszonyyokba nem mondom mindenbe de monthatom sokba Hadug hattya fejét afejkető tokba Férjet mint veszi szájjá feje fő azokba Sok férjét mutatja hogynagyon szereti Érette majd meghal magát ugytetszeti A szegen férjével tsaknem elhiteti Hogy ez mind ugy vagyon amint kepzelteti Sok nak bar tsil lagot ragasz szón nyakába férje egész napon hordoz zamar kába De estve leteveh mar gara sziajaba (...) nem is lehet járni gusztusába Ha ferjevala mitneki szólni tanai mindig dürög morog larmaznagy perbeszal Törik tsupor kanál tsördül kisvila tal nintsen ö elö tesem peter sem szép pal Ijjen am az aszón illye ket tselekszik Hogy férjet mustraja meg meg azzal ditsekszik Gusztusát nem leli bar férje igyekszik Uj lármával kel fel estve ujjal fekszik Ez is lakodal mi vers vege Jo est vet kivanok ekompani anak desok szép vendegi vanezen gazdának magam isbejönnek habé botsatnanak a szuruj bul töllem szépet hallanának O beszepen jártam az elobveletek meglát tam odakin beszélgetésetek Bejöttem megtudni miben van vegetek Hogy ijj szép sereggel rakásra gyűltetek El sőben ászt vettem hogy toros /zazlegyen De igy mondaszt lallek minden viganlegyen Azon ban apalatzk köztetek sort megyén Ki men tem magamat nemsert meg a szegyen. demar le isülök mert jol meg farát tam mert a srofa eleit mar ma megbujdostam Eleven szép bunkosbotomat meg (...) Kantra bots koromat anyásra felhúztam A Disznó röhögést majd ketnap kergettem Agyul fekeséket mind atgjon ütöttem