A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

TÓTH Arnold: 18-19. századi vőfélyversek egy kisgyőri népi kéziratos gyűjteményben

és csipkelődő, ironikus, évődő modorban íródtak, addig a paraszti lakodalmak vőfélyversei hosszúak, terjengősek, általánosságban szólnak a hallgatósághoz és tartalmilag a lakodalom menetének egyes fázisaihoz illeszkednek. A 16-18. századi kéziratos énekeskönyvek - így a sárospataki református kollégiumban nagy számban található „Mindenes Gyűjtemények" - lakodalmi köszöntői csak nagyon távolról kapcsolódnak a vőfélyrigmusokhoz.

17 Hasonlóképpen el kell választanunk a vőfélyverseket a lakodalmi költészettől: a lakodalmi szokásköltészet (rítusénekek, szokásdalok) közösségi műfaj, míg a vőfély vers inkább egyéni; a szokásköltészet régebbi és esztétikai értéke van, a vőfélyvers újabb keletű és önálló esztétikai értéke nincs.

18 A vőfélyvers műfaji besorolásával kapcsolatban a folklorisztika egységes abban, hogy ezt a szöveghagyományt nem tekintjük a népköltészet meghatározó elemének, ám abban megoszlanak a vélemények, hogy népköltészeti műfaj-e egyáltalán. Katona Imre még a népköltészethez tartozónak tekinti a vőfélyverset, amely szerinte „a népi vers alkalmi válfaja, kötött formájú alkalmi szöveg." A „népköltészet kisebb, alkalomszerű verses műfajai között külön hely illeti meg a vőfélyrigmusokat. Önálló helyük, szerepük van a népköltészet egészén belül, s aránylag jól el is különíthetők minden más műfajtól."

19 Ezzel szemben Ujváry Zoltán nem tekinti azokat népköltészeti műfajnak: „A vőfélyversek a nép hagyományában nem alkotnak önálló műfajt, nem tartoznak a népköltészethez, s így a paraszti közösség kultúrájában sincs jelentősebb szerepük."

20 A vőfélyversek országos elterjedése a 18. század végére és a 19. század első felére tehető. Falun való megjelenésükben két tényező játszott nagy szerepet: a nyomtatás mind szélesebb körű elterjedése, melynek révén a 18. század végi nyomtatott vőfélykönyvek mint népszerű ponyvatermékek - egyre nagyobb számban kerültek be a paraszti háztartásokba; másrészt pedig az írás-olvasás és az írni-olvasni tudók (falusi papok, tanítók, kántorok) egyre növekvő szerepe a népi kultúrában. A falusi iskolahálózat kiépülése volt az egyik legfontosabb előzménye a vőfélyversek terjedésének. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a református lakosság körében az írás-olvasás korábban vált általánossá, mint a katolikusok esetében - így nem meglepő, hogy a református Kisgyőrben már a 18. század végén keletkezhetett népi kéziratos gyűjtemény. ' A vőfélyversek keletkezése, korai története és történeti változása számos izgalmas kérdéssel szolgál a kutató számára. Kialakulására kétségtelenül hatott a nemesi lakodalmak költészete és a verselő szolgadiákok által képviselt szöveghagyomány, melynek elemei (katonák, seregek, királyok, címerek, szolgálók) a 19-20. században is megmaradtak. A kéziratos énekköltészetből egyrészt iskolás, diákos vonások, másrészt ókori mitologikus elemek kerültek a vőfelyszövegekbe. A „házastársak tanítása" és a „vőfélyek vitája a házasságról" típusú szövegek a hitvitázó drámák és a hitújítás oktatómoralizáló költészetének emlékei. Ezek mellett természetesen számos helyi jellegzetesség és hagyományos népi elem is beépült a vőfélyversekbe.

22 A vőfélyek szövegei - bár kétségtelenül rendelkeznek kisebb táji különbségekkel alapvetően hasonló formai-tartalmi jegyeket mutatnak országszerte. Ujváry Zoltán feltételezi, hogy a szövegek egy közös forrásból kerültek a ponyvanyomtatványokba, onnan 17 Komáromy S., 1989.201. 18 Szabó L, 1983.354. IQ Katona /., 1982. 598. és 1955. 85-87. 20 Ujváry Z, 1960. 122-123. 2,

Vö.BakóF., 1989. 118. 22 Katonai., 1982.598. 340