A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SISKA József: Bodrogközi átkelőhelyek

A leleszi prépostság Latorcán működő révének vámszedési jogát 1545-ben erősíti meg Ferdinánd császár, tekintettel a törökök benyomulására, valamint a királyi Magyarország és Erdély között dúló háborús események következtében beállt zavaros időkre.

16 A Salamon és Tárkány között említett sórévet a Nagytárkányi család III. Ferdinándtól 1649-ben kapott adomány alapján a Tisza partján fekvő várkastélya nyugati oldalára helyezi át. A Királyi Kamara a 18. század második felében építi fel a máramarosi sóbányákból tutajokon, sajkákon ideszállított fontos népélelmezési monopolcikk tárolására, szétosztására, továbbjuttatására hivatalát és raktárházait.

17 Cigánd és Karád réveiről viszonylag kései adatok vannak. Bél Mátyás 1720-as években gyűjtött adatai sejtetik először létezésüket. Azt írja a neves helytörténész a két falu lakóiról, hogy saját határaikban a közeli Tisza áradásai bizonytalanná teszik a földművelést, ezért a folyó szabolcsi oldalán lévő, magasabban fekvő területeken kénytelenek bérelni szántókat és rendszeresen átjárnak azokat megművelni.

18 A Bodrogköz átkelőiről az 1784-es I. katonai felvétel térképlapjai tájékoztatnak átfogóan.

19 Ezen információ szerint a Tiszán: Kenézlő, Karád, Nagycigánd, Leányvár, Agárd és Nagytárkány helységeknél van rév. A Bodrogon: Liszka, Olaszi, Petrahó, Ardó, Alsóberecki, Szerdahely, Zemplén határában van az átkelő. A Latorcán: Szentmária, Zétény, Lelesz, Battyán közelében jár komp. Patakon és Salamonnál híd gyorsítja meg az átjutást. Pálfölde és Szentmária között a Ticén még ekkor révhajóval közlekednek. Az egyes átkelők földrajzi helyeinek változásáról kevés adattal rendelkezünk. Általában a nagy áradások miatt kell más helyre tenni a révet. Erre való hivatkozással egyezkedik Kisvárda ura, Eszterházy Miklós a leányvári rév zempléni oldalát birtokló 'Sennyey családdal 1822-ben.

20 A cigándiak ugyanezen ok miatt szeretnék áthelyezni kedvezőbb helyre saját révüket 1876-ban.

21 A Tisza kanyarulatának lemetszése miatt teszik át a nagytárkányi révet az új mederre, amely már mesze esik a falutól. A 19. század elején felépítik a szerdahelyi Bodrog-hidat és ezért szűnik meg a komp. Az 1858-as katonai térképeken már újabb átkelők is vannak, amelyek valószínűleg a megindult árvédelmi munkálatoknak köszönhetik létesítésüket. A Tiszán ilyeneket láthatunk: Ricse, Budahomok, Máriamajor, Zalkod mellett. A Bodrogon: Tokajnál, Keresztúrnál, Szeginéi, Zsadánynál, Petrahónál, Bereckiben. A Latorcán: Boly és Bés határában.

22 A közúti forgalom irányának változását a 19. század második felében megindult vasútlétesítések befolyásolták. Az Északkeleti Vasúttársaság 1871-73-ban két olyan nyomvonalat is épített, amely jelentősen módosította az addigi közlekedési szokásokat. A Csap és Sátoraljaújhely közötti szakasz a Bodrogköz felső részén áthaladva Bodrogszerdahelyné\ keresztezte a Bodrogot, amelyen 1872-ben hidat emeltek. A Kisvárdáról Csapba tartó vonal pedig Salamonná] ment át a Tiszán, csatlakozva az előbbihez. Az itteni vasúti híd 1873-ban készült el.

23 A keskeny nyomtávú, Bodrogközi Gazdasági Vasút a kistáj déli régióiban épült fel. Két ütemben, 1912 és 1930 között csinálták meg. 16 Adalékok Zemplén vármegye történetéhez (AZ) II.2.68. 17 AZ IX. 138. 18 Irodalmi Szemle (Pozsony) 1977. 10. sz. 916. 19 Hadtörténelmi Intézet Térképtára (HT.) 1784. XXIV-XXVI. táblák 20 Zempléni Levéltár, Sátoraljaújhely (ZL.) Loc.178. No. 131. 21 ZL. Törvényhatósági iratok. IV/B 1402. 156/1876. 22 HT. 1858. XLII. 43., XLIII. 41-43., XLIV. 40-42., XLV. 40-41. 23 Pallas Nagy Lexikona 1893. VI. 493-494. 302