A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

GODA Gertrúd: A magyar szőlő- és borkultúrának emléket állító két historikus szoborról (Frédéric Auguste Bartholdi [1834-1904]: Lazare de Schwendi kapitány díszkútja Colmarban, 1898. [Franciaország]; Holló Barnabás [1865-1917]: Mátyás király egész alakos bronzszobra Sajógömörben, 1912-1914. ( Szlovákia)

Mátyás király uralkodói rezidenciáját a müveit Európa csodálattal illette. Ezért nem véletlen, hogy amikor a 19. században az egykor volt dicsőség felemlegetésére került sor, annak a reneszánsz uralkodónak emléket állítottak, aki a nemzetállam megteremtéséért és felvirágoztatásáért a legtöbbet tette. A „honi szobrászat ügyében keletkezett társaság" 1840-ben adta a megbízást Ferenczy Istvánnak a Mátyás-emlékműhöz. De ekkor még a reformkori lelkesedés csak a kisminta elkészíttetéséhez volt elegendő. A dualizmus korában - bizonyos fokig érthető módon - nem Mátyással indul meg a köztéri emlékművek sora, hanem József nádorral, de még ő sem a Bécsben szokásos neobarokk lovas emlékmüvet kapja, hanem gyalogosan ábrázolt portré készül róla.

5 Az első valódi, reprezentatív uralkodói emlékmű hazánkban a koronázó városban, Pozsonyban, Mária Terézia-lovasszobra. Fadrusz János mintázta és 1997-ben leplezték le. Szinte ezzel egy időben Fadrusz már dolgozott Mátyás király szülővárosának felkérésére a Kolozsváron felállítandó Mátyás-emlékművön is (1902), ami nemcsak Fadrusz életének fő műve lesz, hanem a magyar művészettörténet egyik legjelesebb állomása. A szobrász e müvén már felhagy a bécsi barokk modorral, és sikerül egy valódi uralkodói méltóságot árasztó remeket létrehoznia. Ez az alkotás lesz az, ami a Mátyás király-ábrázolások mértékét adja. De nemcsak Fadrusz foglalkozik Mátyás király összetett jellemével. Stróbl Alajos - némi túlzással - saját örömére alkotja meg a Mátyás-díszkutat, ami mindmáig a budai vár egyik legkedveltebb romantikus alkotása (1904). Az egész egy nagy mese (Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka), kosztümbe öltöztetett szereplőkkel, és a csodálatot kiváltó naturával megmintázott állatokkal. A pompázatos reneszánsz udvarból vadászni induló ifjú királynak, valamint a felmagasztalásra méltó uralkodónak emléket állító két alkotás között óriási a különbség, ami nem annyira a két szobrász különböző világképéből, inkább az ábrázolt személy összetettségéből adódik. E sokszínű valóság egy másik szegmensét tükrözi Holló Barnabás az általa megalkotott Mátyás király-szobra. Holló Barnabásnak „Mátyás király, az igazságos" című müve már születésekor eltűnt a magyar kultúrtörténetből. Ezért tartjuk fontosnak annak létezéséről hírt adni, és több erényét hangsúlyozni.

6 Rögtön felvetődik a kérdés, mi lehet az oka, hogy e igen kifejező műalkotásról szinte nincs tudomásunk. A szobor 1914-es felavatásáról az országos 1. kép. Fadrusz. János: Mátyás-szobor, 1895-1902. (Kolozsvár) Joíiann Halbig: József nádor szobra, Pest, 1869. 6 Holló Barnabás: Mátyás király emlékmű, 1912-14. Másfeles életnagyság, bronz, terméskő talpazat. Felirat: „MÁTYÁS KIRÁLY, AZ IGAZSÁGOS / Mátyás király a tréfát fölötte kedveié / Mátyás király föláll, s int a szőlőhegy felé: / lm dolgozott a munkás, míg vígadánk, urak! / Ne váltanék fel őket, hogy ők vígadjanak?" „Bogár Lajos igazgató-tanító kezdeményezésére közadakozásból emelte Sajógömör közönsége 1912-ben" 222