A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)
DOBROSSY István: Miskolc 19-20. századi városrendezési tervei és megvalósulásuk
elfogadott terv, az építészeti műtani szabályok és az engedményben netán előírt utasítások szerint hajtatott-e végre." 9 A városépítés szabályozása mellett a városkép előre tervezését az 1878. évi árvíz kényszerítette ki. Az 1894-1902 között zajló szakmai és sajtóviták, a „többszintű" tervezés, majd végül a rendezési terv hivatalos „bukása" arra is felhívja figyelmünket, hogy a városrendezés egy évszázaddal ezelőtt is nehéz ügy volt. Egyrészt a város különleges településszerkezete és térbeli kiterjedése jelentett akadályt, másrészt a különböző szakmai érvek és felfogások mindig politikai színezetet is kaptak, ezért a városrendezés az érdekütközések története is Miskolcon, amelynek káros következményeit mindig az adott korszak városképe sínylette meg. A város persze épült, akár volt elfogadott és érvényes „általános" rendezési terve, avagy sem, hiszen a városi főmérnök és munkatársai a 20. század első felében folyamatosan készítették a város egy-egy részére kiterjedő és érvényes szabályozási terveiket, az épületterveket pedig a városi hatóságok többnyire elfogadták, mint visszautasították, vagy átdolgozásra visszaadták. Valószínű, csak utólagos belegondolás, hogy 20-25 évenként új, a város egészére kiterjedő rendezési tervek készülnek. Bár a „belemagyarázás" ellen szól, hogy egy-egy terv megszületése mindig nagy társadalmi, politikai, vagy éppen gazdasági változások következménye. (A miskolci történések természetesen „összhangban" vannak az országos történésekkel, arra legfeljebb más minőségben, más hatékonysággal reagálnak.) Az 1920-as évek városrendezési elképzelései összhangban voltak a megváltozott országhatárokkal, ezen belül Miskolc megváltozott regionális szerepkörével. (Pontosabban az önálló törvényhatósági jogot kapott Miskolc ugyan nagy lendülettel indul el a polgári fejlődés útján, de - vélt, vagy valós - regionális szerephez csak 1920 után jut.) A regionális szerepvállalás középpontjában a szomszédos településeket is ötvöző, „összevarró" Nagy-Miskolc megteremtése, létrehozása állt. Erre 1945-től kerülhetett sor, s három elfogadott, vagy el nem fogadott - városrendezési terv is elkészült, szolgálva a modern ipari központ, a gyárváros kialakítását. (1948-as ART-, 195l-es VATI-javaslat, 1954-es városkompozíciós terv.) Az új gazdasági mechanizmusnak is volt hatása az 1960-1968 között I—II. ütemben kidolgozott ÁRT-re, amelyet 1970-ben hagytak jóvá. Új gondolkodás és új építészgeneráció dolgozta ki a város következő általános rendezési tervét, amely az 1980-as évek elvárásainak megfelelően 1984-től volt hatályban. S bár ekkortól volt a városnak másfél évtizedre szóló „nagytávú, s 2010-ig szóló müszaki-rendezésivárosfejlesztési terve (koncepciója), a rendszerváltással ez is meg nem valósítható dokumentummá, viszont komoly várostörténeti értéket képviselő forrásanyaggá vált. Az 1984-es ÁRT - elődjeihez hasonlóan - szintén negyedszázadot élt, amikor is átadta helyét 1999-ben a VÁTI és a Műépítész Kft. által közösen előkészített, 2001-2003 között részleteiben kidolgozandó városfejlesztési programnak. 93 A harmadik évezred elején elkészül Miskolc új általános rendezési terve, amely azt a történelmi példákkal alátámasztható feltételezést erősíti, hogy minden jelentős szakmai generáció „megszüli" - a városhoz való kötődését, tartozását is bizonyítandó - új városépítési koncepcióját. Ezek módosítás nélküli, maradéktalan megvalósítása soha sem (volt és lesz) lehetséges, mert a velünk változó és általunk is alakított jövő új kihívásainak csak folyamatos koncepcióval, alkalmazkodással lehet megfelelni. 92 Vö.IglóiGy., 1992. 119-131. 93 Pontos címe: Miskolc Megyei Jogú Város városépítési koncepció, Budapest, 2001. Tsz. 1744/993.2.2. 202