A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

DOBROSSY István: Miskolc 19-20. századi városrendezési tervei és megvalósulásuk

amelyet a Rudolf és Ferenc laktanyákon keresztül vezettek volna, s a város lakatlan határán túl csatlakozott volna a 23-as Szentpéteri úthoz. A másik elképzelés (s ez a miskolciak egyetértésével találkozott) a Szilágyi Dezső utcán vezette volna be a városba az M3-as országutat, a Népkerten (temetőkön) és mester utcákon (ez volt a Gordon-nak nevezett városrész) vezette volna tovább az Ady-hídig, majd a Búza-térnél kialakított csomópont után tért volna vagy a Szentpéteri kapu, vagy a Zsolcai kapu felé. A döntés e mellett a koncepció mellett született, de a 20. század vége felvetette az észak-déli átmenő forgalom bővítését még egy, ettől is keletebbre kialakítandó útvonalon. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a Búza téri csomópontot nem tudták kialakítani, ezért az innen északra és keletre vezető országút ma is a véletlenszerűséget, a közlekedőkben pedig a bizonytalanság érzetét kelti. Miskolc 1954. évi „városkompozíciós" tervét és a gazdaságossági vizsgálatokat 1956-ban egy tanulmányterv követte, amelynek készítői a részletes kimunkálásra 3 évet tartottak reálisnak.

66 Ehelyett született meg 1960-1968 között az ÁRT I. és II. számú üteme, majd egy kormányhatározat 1970-ben jóváhagyta Miskolci Megyei Jogú Város általános rendezési tervét.

67 # * # 1996-ban, a magyar honfoglalás 1100. évében közel három héten át került sor szakmai rendezvényekre az Akadémiai Bizottság miskolci székházában. Az egyes szakterületek képviselői szóltak a város történetéről, előadások hangzottak el az eltelt évszázad városépítészetéről, a város kereskedelmi életéről és ipartörténetéről, az egészségügy múltjáról és jelenéről, az egyház, az oktatás és a művészetek történetéről, a város tudományos intézményeiről és a tudományos kutatás eredményeiről.

68 Az eltelt évszázad építészeti emlékeit, a műemlékek helyzetét, különös módon a városépítés egyes korszakait szóban nyolc, írásban hat előadó elemezte, Hl. mutatta be. Az előadók (Iglói Gyula, Horváth Béla, Kelemen István, Újvári Andor) a város főépítészei voltak, Hl. Újvári Andor jelenleg is a Város Főépítész Osztályának vezetője, az ezredforduló új ÁRT-ének koordinátora, különböző fórumokon értelmezője, képviselője. Alábbiakban az ő előadásaik tényanyagára, a városi tanács kiadványaira, valamint a városi pártbizottság különböző jellegű és színvonalú dokumentumaira, összesítéseire támaszkodva igyekszem áttekinteni az 1960-1990 közötti három évtized fontosabb mozzanatait. (E megoldást az is indokolja, hogy a vonatkozó anyagok még nem „értek" levéltárivá, tehát a felhasználható források még az „irattermelők"-nél vannak.) Ezek az adatok, tényinformációk akkor értelmezhetőek, ha egy tágabb kereten belül vizsgáljuk, ez pedig az 198l-es városrendezési terv, pontosan: „Miskolc településcsoport általános rendezési terv felülvizsgálata, koncepciója."

69 Az ÁRT előkészítése 1979 májusában kezdődött, s 22 munkafázis után, 20 szakág közötti egyeztetés, összehangolt munka eredményeként 1982 februárjára készült el a jóváhagyásra váró dokumentáció. Ez lépett hatályba 1984-ben, s „élt" a század-, ül. ezredfordulóig, tehát negyed évszázadon keresztül. Horváth B., 1958. 129-130. 1002/1970. II. 3. korm. hat. Vö. Dobrossy I. szerk. 1997. I—II. k. A VÁTI anyaga, törzsszáma: 4247/79. 1981. 11. 193