A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

DOBROSSY István: Miskolc 19-20. századi városrendezési tervei és megvalósulásuk

annak, amelyet két évtizeddel ezelőtt Adler és Lippay megfogalmaztak városrendezési tervükben.) Az iskolavárossá fejleszteni szándékolt Miskolcnak három új iskolára elengedhetetlenül szüksége van. Gencsi Samu egy új reáliskola, egy fa-fém és rajziskola, valamint egy „felsőbb" állami leányiskola terveit írja le. Ipari üzemek közül jéggyárat javasol, a szociális gondoskodás területén népkonyha állandó működtetését és melegedő helyek felállítását, lakásbejelentő hivatal létesítését, valamint - elődeihez hasonlóan - a Gordon városrész haladéktalan rendezését látja célszerűnek. (A Gömöri és a központi, valamint a rendező pályaudvar három helyre való tervezését katasztrófának tartja. Az előző kettő összeköttetéséhez kellett kialakítani az Újvilág utca végén az „Araráthegyet", vagyis a vasúti felüljárót.) A város szellemi életének alakításával, irányításával kapcsolatban a „polgári szalonok" létrehozását, az Avas és Tapolca fogadóképességével országos hírességek meghívását, és - egyebek mellett Nagybányához hasonlóan - művésztelep létrehozását szorgalmazza. A tervben mint közeli idegenforgalmi célpont megjelenik Tapolca, s egy „Emlékirat a görömböly-tapolczai villamos h. é. vasút kiépítése tárgyában."

30 Míg a tapolcai villamos a kórház, a hejőcsabai és görömbölyi árutermelők, a tapolcai mészkőbányászok és favágók, nem utolsósorban az évi 20 000 fő fürdőző és 10 000 fő itt majálisozó miskolci iskolás érdekeit és igényeit szolgálná, addig Lillafüred mint távolabb megvalósítandó cél, s elsősorban idegeneknek szóló üdülőhely jelenik meg (tehát Lillafüred kiépítésének koncepciója ennek a munkának „nem erőssége"). # # # Miskolc önállóvá válása nagy lendületet adott a városépítésnek. 1910-ben elkezdődtek azok a vízvezetéki és csatornázási munkálatok, amelyek hiányában az első városrendezési terv kudarcot vallott. (Mint az eltelt évtizedek során tapasztalhattuk, ezek a város legköltségesebb, de legkevésbé látványos beruházásai. Az 1925-1927. évi Speyerkölcsön jelentős részét is ezek - az egyébként nélkülözhetetlen - infrastrukturális munkálatok emésztették fel.) 1910-ben indult el a miskolc-hejőcsabai villamos, amely a korabeli sajtócikkek szerint „Hejőcsabát Miskolc külvárosává tette."

31 A városnak elsősorban a külső határa növekedett meg Szentpáli István első polgármestersége idején (1902-1912). Tapolca-fürdőn 48 kh., a Martin-földekkel (Zsolcai-kapu) 96 kh., a Liebermann-birtokkal 170 kh., a Posta-féle földekkel (Felső-Kallószer) 11 kh., összesen 325 kh. területtel gyarapodott a város gazdaságilag használható, később beépíthető határa. Szentpáli vásárolta meg a város számára a korábban Hejőcsabához tartozó MÁVtisztviselőtelepet és a szintén Hejőcsabával határos ún. Nádpataki-féle földeket.

32 Míg Soltész Nagy Kálmán elsősorban városrendező érdemei miatt, addig Szentpáli István neve és emléke városgyarapító érdemei miatt őrződött meg a város történetében. Nagy Ferenc polgármestersége (1912-1917) bár ugyan beletorkollott a világháborúba, nem feledhető, hogy irányítása alatt vált Miskolc a Sajó-csatornázási bizottság székhelyévé (1912). Sor került - a Csabai-kapu építészeti arculatát ma is meghatározó módon alakító - új villanegyed, a Népkert és a kórház közötti ún. Agrártelep kialakítására. (A név onnan ered, hogy az Egri Agrár Takarékpénztár parcellázta fel és adta el ezeket a területeket. A város jómódú hivatalnokai, köztisztviselői vásároltak itt telkeket, ül. épít30 Gencsi S., 1906.71-80. 31 Halmay B.-Leszih A., 1929. 131. 32 Halmay B.-Leszih A., 1929. 133. 183