A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

DOBROSSY István: Miskolc 19-20. századi városrendezési tervei és megvalósulásuk

MISKOLC 19-20. SZÁZADI VÁROSRENDEZÉSI TERVEI ÉS MEGVALÓSULÁSUK DOBROSSY ISTVÁN A város építészeti arculatát meghatározó szabályozások, rendelkezések természe­tes következményei voltak egy-egy tűzvésznek vagy árvíznek (1843, 1878). A városren­dezés kérdése (annak szöveges és térképi megalkotása) csak a nagy természeti katasztrófák után, illetve a város lélekszámának rohamos növekedésével, a térbeli ter­jeszkedéssel, ez utóbbira valamilyen „befolyást" gyakorolva meglepő módon csupán a 19. század végén jelenik meg. A reális igény az árvíz után már megfogalmazódott, a kivitelezés és annak elfogadása 1894-1898 között foglalkoztatta a szakembereket és a város közvéleményét, s a terv „lecsengése" 1902-ben történt meg, amikor is úgy tértek napirendre a város első szabályozási terve fölött, hogy azt elvetve, új igény, új koncepció fogalmazódott meg. Az ezredfordulón tehát a miskolci városrendezés centenáriumára is emlékezhe­tünk. A téma aktualitása elsősorban mégsem ez, hanem az, hogy Miskolc önkormányzati képviselő-testülete 1999 áprilisában döntést hozott a város településrendezési terveinek teljes körű felülvizsgálatát is magába foglaló „településfejlesztési koncepció, a település­szerkezeti elv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv" elkészítésére. A tervezési munka öt fázisban történik. Ennek első három üteme (a tervezés metodikai előkészítése, a városfejlesztési koncepció előkészítése és önkormányzati megtárgyalása, valamint a terv szakmai, hatósági és lakossági egyeztetése) 2000-2001 között történt. A tervezés további két fázisa (Miskolc Építési Szabályzata «MÉSZ» és Szabályozási Terve «MSZT», majd ezek információs rendszerre telepítése, s a működtetés beindítása) 2003 közepéig valósul meg. Miskolcon jelenleg az 1981-ben készült Általános Rendezési Terv (ÁRT) van ér­vényben, természetesen számos, időközben történt módosítással. Az eltelt alig több, mint két évtized közel 30 db részletes rendezési tervet (RRT) „produkált". Ennek számos oka, indoka, s természetesen magyarázata (is) van. Az egy évszázaddal ezelőtti állapothoz képest lényeges változások történtek, de vannak olyan feladatok és problémák, amelyek jellegükben nem változtak, s továbbra is megoldásra várnak. Ha nyomon követjük az eltelt évszázad sajtóját (amely nemcsak a közgyűlések véleményformálásának, hanem a „hétköznapi" ember gondolatainak, ötleteinek is hangot adott) megállapíthatjuk, hogy a városépítészet, városrendezés, városfejlesztés mindig politikai kérdés (is) volt, illetve ­más megközelítésben - a mindenkori várospolitika egyik központi, konfrontálódásra nagyon gyakran lehetőséget adó témája volt a városkép, a város arculatának megjelené­se, a város imázsának formálása. Akár a szakmai, akár a politikai megnyilvánulásokat, érdekérvényesülést szemlél­jük, a városrendezés, városépítészet kérdése a középpontban volt, most is ott van, s min­den bizonnyal ott marad az elkövetkező században is. A város ugyanis az itt élők 171

Next

/
Thumbnails
Contents