A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

FRISNYÁK Zsuzsa: Szekerezés a vasutakhoz. A magyarországi vasútállomások vonzáskörzetei, 1895

Hasonlóképpen rossz a helyzet Torda-Aranyos megye topánfalvi járásában (88 km) és Maros-Torda nyárádszeredai (49 km) járásában. Pozsony megye alsócsallóközi járásában lakóknak is meglepően nagy távolságot (42 km) kellett szekerezniük árucik­keikkel. A Duna és a Kis-Duna által közrefogott alsócsallóközi járásnak (központ: Dunaszerdahely) nemcsak az volt a gondja, hogy a járás területén nem haladt végig vasútvonal, hanem az is, hogy a folyókon a révek felé kerülni kellett a szekerekkel. Szélsőséges különbségek is léteznek egy-egy megyén belül. Ilyen például Torda­Aranyos pozíciója, ahol a felvinci, marosludasi és tordai járásokban 6-10 km az átlagos szekérfuvarozási távolság, az alsójárai, torockói és topánfalvi járásaiban pedig 31-88 km. Hasonló a helyzet Maros-Tordában, ahol a marosi alsó és régeni alsó járásokban 7-16 km, a marosi felső, régeni felső járásokban 23, a nyárádszeredai járásában pedig 49 km az átlagos szekerezési távolság. Gömör és Kis-Hont megyében a nagyrőcei járás falvai­nak kellett meglehetősen hosszú utat megtenniük: az átlagos szekerezési távolság 30 km, szemben a megye többi járásában létező 6-8 km-rel. Meglepő, hogy Szabolcs megye átlagos járási szekerezési távolságai általában kedvezőtlenebbek (7-11 km között), mint Máramaros megyéé. A gyengén fejlett Máramarosnak a szekerezési távolságokban megnyilvánuló jó helyzete kétségtelenül összefügg a megye településeinek pozíciójával: túlnyomó többségük a Tisza és mellék­folyóinak völgyében fekszik. A Tisza-völgy mintegy 4-5 km-es síkságán áthaladó fővo­nali vasúthoz országos viszonylatban is kiemelkedő mennyiségű és minőségű államút kapcsolódott, de a megye lakossága ezeket a körülményeket nem képes kihasználni. 21 Ami a fuvarszekerek sebességét illeti, a korszak személyszállító postakocsi­járatainak menetsebességei nyújtanak némi iránymutatást. Érsekújvár-Komárom (28 km) között 4 óra, a Nyitrazsámbokrét-Trencsén (46 km) között 7 óra, a Fogaras-Brassó (65 km) között pedig 8 óra a menetidő. A rövidebb távolságokat áthidaló postajáratok sem sebesebbek. A 11 km hosszú Tőketerebes-Gálszécs közötti utat 80 perc alatt, a Siklós-Villány (14 km) közötti utat 110 perc alatt, a Felsőbánya-Nagybánya közötti 9 km-es távolságot 60 perc alatt tették meg. 50 személyszállító postajárat 22 menetrendjéből kiszámított átlagos menetsebesség: 7,6 km/óra. Bizonyos, hogy a fuvarszekerek a sze­mélyszállító postajáratok menetsebességét nem tudták meghaladni, de valószínűleg meg sem közelítették. A fuvarszekerek hozzávetőlegesen 2-4 km/órás sebességgel hordják a terményeket és termékeket a vasútvonalakra. A fentiekben két különböző mérettartományban - járási és megyei szinten - is­mertettem az eredményeket. A mérettartományok megváltoztatásával vagy egyre fino­mabb részletek bontakoznak ki, vagy pedig egyre nagyobb összefüggések látszódnak. Létezik azonban egy ún. önhasonlóság is e két mérettartomány között. Ennek az önha­sonlóságnak a lényege az ismétlődés, minta a mintázatban. A vonzáskörzetek kistérségi, regionális jellemzői értelemszerűen különböznek egymástól, de abban az értelemben nincs közöttük különbség, hogy mindkét méretben léteznek olyan zónák, melyek jellem­zőikkel szigetként emelkednek környezetükből. Korrelációs számítás elvégzésével kiderült, hogy nincs összefüggés egy település lélekszáma és ugyanazon település vasútállomásához tartozó vonzáskörzet népessége között. A vasútállomások és települések kapcsolatára tehát nem lehet alkalmazni azokat a megállapításokat, melyeket a város-falu közötti vonzáskörzeti vizsgálatok során rendre 21 Máramaros megyében léteznek a Galícia felé menő hadászati felvonulási útvonalak fontos csomó­pontjai. Ebben a megyében a legjobb minőségűek az államutak és itt is a leghosszabbak. 22 Véletlenszerűen kiválasztott, hegyvidéki, dombos és alföldi járatok mintája. 167

Next

/
Thumbnails
Contents