A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

FRISNYÁK Zsuzsa: Szekerezés a vasutakhoz. A magyarországi vasútállomások vonzáskörzetei, 1895

Kis-Küküllő megyében a legnagyobb vonzóerővel bíró állomás Maroscsapó. Maroscsapó a Kocsárd-Marosvásárhely-Szászrégen közötti mellékvonalon fekszik. 19 településről (19 ezer lakos) érkeznek ide a feladni kívánt áruk. Kerelőszentpál állomás vonzáskörzete 11 település, alig 7 ezer lakosára terjed ki. Erzsébetváros állomás vonzáskörzete sem jelentős (6 település, 9 ezer lakos). Torda-Aranyos megyében Marosvásárhely állomás (15 település 33 ezer lakos) vonzáskörzetén kívül Tordáé (23 település, 33 ezer lakos), Marosludasé (26 település, 26 ezer lakos) számottevő. Torda állomás a Budapest-Predeal közötti fővonalról leágazó Aranyosgyéres-Torda helyiérdekű vonal végpontján fekszik. Kolozs megyében a legnagyobb hatókörű vonzáskörzettel Bánffyhunyad állomás (50 település 36 ezer lakos), a népességszámot illetően pedig Kolozsvár állomás (13 település 52 ezer lakos) rendelkezik. Csúcsa állomásra 12 Kolozs és Bihar megyei falu, Egeresre 15 település (8 ezer lakos) szekerezik. Magyarnádasra nyolc, Szentmihálytelkére tíz, Kissármásra kilenc. Udvarhely megye vasúti ellátottsága gyenge. A megyében 60 km-nyi vasútvonal létezik. Ez azt jelenti, hogy 100 négyzetkilométerenként alig 2 km a vasutak hossza. A megyében létező hat, áruszállítással foglalkozó vasútállomás közül mindössze kettőnek van megyei jelentősége. Székelykeresztúr állomásra 22 település szekerezik (17 ezer lakos), Székelyudvarhely állomására pedig 4 helység (13 ezer lakos). Maros-Torda megyében két állomás rendelkezik jelentős vonzáskörzettel. Marosvásárhely (15 település, 33 ezer lakos) és a korábban már említett Szászrégen (70 település, 95 ezer lakos) vasútállomások. A szekerezést távolságok Mivel az adatfelvétel kiterjedt a vasútállomás és a vonzáskörzeti település közötti úttávolságra is, képet alkothatunk arról a földrajzi területről, amelyről az árucikkek és termények rááramlanak a vasútvonalra. Sőt, arról is információ keletkezett, átlagosan mekkora utat kell szekerezniük egy adott járásba tartozó településeknek ahhoz, hogy elérjenek a teheráru feladására alkalmas vasútállomásra. Az átlagos szekerezési távolságot ábrázoló térképből

20 (7. ábra) kitűnik, hogy léteznek kedvező, átlagos (11 km) valamint a vasúti árufeladás szempontjából igen kedvezőtlen kistérségek. Kétségtelen, hogy a legrosszabb pozícióban a nagy kiterjedésű és vasúttal nem rendelkező Csík megye volt. A megye két járásában emiatt a vasutat átlagosan 110 és 129 km utazással lehetett megközelíteni. E hosszú távolság ellenére a megye 15 településéből (összlakosság 38 ezer fő) áramlottak a termények elsősorban Szászrégen vasútállomására, vélhetőleg a Maros hajózható, tutajozható vizét kihasználva. Csík megyében csak két település nem a szászrégeni állomáson adja fel a feleslegét. Csíktusád a BrassóKézdivásárhely közötti vasútvonalra (Sepsiszentgyörgy állomás) hordta az árut, Csíkszereda pedig Székelyudvarhely vasútállomására. Szászrégen vasútállomására tehát rendkívüli távolságokból érkeztek az árucikkek. 20 A rendelkezésemre álló térképészeti program bonyolultabb szempontrendszer ábrázolására nem képes, arra viszont igen alkalmas, hogy a legfontosabb tendenciákat érzékeljük. 164