A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

FRISNYÁK Zsuzsa: Szekerezés a vasutakhoz. A magyarországi vasútállomások vonzáskörzetei, 1895

Zólyom megyében a Budapest-Ruttka közötti fő- és a Zólyom-BesztercebányaZólyombrezó közötti helyiérdekű vasútvonal játszik szerepet. A megyeszékhely állomása a legnagyobb vonzáskörzetű, 20 település 23 ezer lakója tartozik ide. VéglesSzalatnán kilenc falu adja fel áruját. A Turóc megyei Ruttka vasútállomásának igazi jelentőségét vonzáskörzete egyáltalán nem mutatja, mert alig négy település lakói adják fel itt árujukat. Valódi jelentősége inkább csomóponti fekvésében van: itt találkozik a MÁV Budapest-Ruttka közötti fővonala a Kassa-Oderberi Vasút Kassa-Ruttka-Oderberg közötti vonalával. Vonzáskörzeti szempontból inkább Turócszentmárton állomásának van jelentősége, mintegy 20 település 10 ezer lakosát érinti. Hont megyében a Csata-Balassagyarmat közötti helyiérdekű vonal a legfontosabb. A vasútvonal vonzáskörzetébe tartozó településeken összesen 99 ezer ember él. A megye legnagyobb vonzóerejű állomása Ipolyság. Ipolyságra 37 településről (24 ezer lakos) érkeznek a szekerek. A Bars megyei vonzáskörzetek sem különösebben jelentősek: Alsóbánya vasútállomására kilenc falu (8 ezer lakos), Zelizbe tíz (10 ezer), Lévába kilenc falu (25 ezer lakos) fuvarozik. A Párkánynána-Léva közötti vasútvonal vonzáskörzetébe mintegy 63 ezer ember tartozik. Nyitra megye 261 települése áruszállítási szokásairól vannak adataink. Nyitra megyében nem a megyeszékhelyi állomásnak, hanem Vágújhely állomásának a legnagyobb a vonzáskörzete. Ez utóbbin 22 település 44 ezer lakosa adja fel fuvaráruit, Nyitrán pedig 21 település 30 ezer lakosa. A korszakban a megye vasútvonalai még nem fedik le valamennyi kistérséget. A 100 négyzetkilométerre jutó vasutak hossza mindössze 4 km. Kistérségi, de számottevő helyi piaccal rendelkező településeknek nincs még vasútvonaluk: különösen szembetűnő ez Privigye esetében, amelyik a tőle 21 km-re fekvő Jánoshegy állomás (Budapest-Ruttka fővonal) vonzáskörzetébe tartozik. 120 települést vonz a Tótmegyer-Nagybélic közötti helyiérdekű vasút - közöttük a kisebb népességszámú állomások Bossány, Ivánka Szomorfalu, Sarluska-Üzbég, Komját (5-9 ezer lakos), a nagyobbak Nagybélic és Nagytapolcsány (19-19 ezer lakos). A Galánta-Zsolna közötti mellékvonalhoz 84 település tartozik. Pozsony megye 300 településének alig több mint fele ad fel vasúti fuvarozásra árucikkeket. A megye vasúthálózati mutatói ugyancsak átlagosak (100 négyzetkilométernyi területére 6 km vasútvonal esik), viszont vasútjai több évtizedes múlttal

19 rendelkeznek - azaz a távolsági szállítással együtt járó árutermelés-áruértékesítés gyakorlatának a megyében a 19. század végére nyilvánvalóan nagy hagyományai vannak. A Pozsony-Lipótvár közötti mellékvonal kizárólag regionális jelentőségű, vonzáskörzetébe tartozó 37 településből 36 megyebéli. Nagyszombat állomásához 12 település 22 ezer lakója tartozik. A Budapest-Marchegg fővonalon fekvő Diószeg állomásra pedig 18 település (21 ezer lakos) fuvarozik. Trencsén megye 132 települése szekerezik valamelyik vasútállomásra. A megyében az egyetlen fontosabb vasútvonal a Galánta-Zsolna közötti. 15 falu 10 ezer lakosa adja fel áruját Bellus állomásán, ugyanennyi település 16 ezer lakosa pedig NagybicsePredmér állomást választja. A megyeszékhely (Trencsén, 5100 lakos) állomásának viszont nincs a városon túlnyúló vonzáskörzete. A környékbéli hat falu a megyeszékhely állomásától mintegy két kilométerre fekvő Trencsén-Isztebnik állomást részesítette 19 A Pozsony-Marchegg közötti vasútvonal megnyílt 1848-ban, a Pozsony-Pest közötti összeköttetés létrejön 1850-ben. 1840-46 között pedig kiépült a Pozsony-Nagyszombat-Szered közötti lóvasút is. 159