A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

FRISNYÁK Zsuzsa: Szekerezés a vasutakhoz. A magyarországi vasútállomások vonzáskörzetei, 1895

kizárólag egyetlen nagyobb szempontból - a vasútállomások vonzáskörzeteinek meghatározott jellemzői (településszám, lakosságszám, átlagos fuvarozási távolságok stb.) elemzem. Az áruforgalom regionális különbségeivel, a termelői és feladói körzetekkel, a kistérségek egymás közötti gazdasági ügyleteivel most nem kívánok foglalkozni. Az elemzésben nem térek ki a minden szempontból különleges helyzetű Budapestre sem. Köztudott, hogy Magyarországot a 19. század végén is eltérő adottságú és fejlettségű területek jellemezték. Emiatt bármely területi elemzésnek arra a kérdésre is választ kell adnia, mely területeket tekint egy-egy nagytájba tartozónak. A korszak statisztikai csoportjai például nem esnek egybe a különböző természet- és gazdaságföldrajzi adottságú nagytájakkal. A megyék nagytáji csoportosításában a Csató Tamás, Szulovszky János által kidolgozott ill. alkalmazott gyakorlatot követem.

6 A vasútállomások vonzáskörzeteinek jellemzői Egy vasútvonal, vagy konkrét vasútállomás környezetére gyakorolt vonzóerejét két mutató - a vasútállomásra fuvarozó települések száma, ill. ezeknek a településeknek a népességszáma - fejezi ki a legjobban. Mivel Magyarország településállományában jelentős nagytérségi különbségek léteznek - pl. az Alföldön kevés a település, de nagy a lakosságszámuk (elsősorban Csongrád, Hajdú, Békés, Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok), néhány dunántúli megyére pedig a nagyszámú, de alacsony népességű falvak (különösen Vas, Zala, Baranya) a jellemzők, ezért a vasútállomások vonzáskörzetébe tartozó települések száma önmagában nem képes mutatni az egyes állomások valódi súlyát. Fontosabb mutatónak tűnik a vasútállomások vonzáskörzetébe tartozó települések összes népessége, hiszen ennek mértéke alapvetően befolyásolja egy-egy helység, kistérség, régió, sőt nagytáj árutermelő képességét. Csak a nagyobb emberi erőforrással gazdálkodó települések képesek akkora mértékű árutermelésre, amelyhez elengedhetetlenül kapcsolódik a vasúti áruszállítás. A legnagyobb vonzóerővel rendelkező vasútvonalak természetesen Magyarország fővonali - legnagyobb forgalmú, országos jelentőségű - vasútvonalai (2. ábra). A budapest-predeali fővonal legnagyobb vonzáskörzettel rendelkező vasútállomásai: Nagyvárad (38 ezer lakos), Bánffyhunyad (33 ezer lakos), Szolnok (32 ezer lakos). A BudapestLajtabruck közötti fővonal egyetlen kiemelkedő vonzáskörzettel bíró állomása: Győr (62 ezer lakos). A Budapest-Orsova-Verciorova fővonal két kiemelkedő vonzáskörzeti csomópontja Szeged (88 ezer lakos) és Temesvár állomásai. Temesvárott két vasútállomás is jelentős vonzáskörzettel bírt: a Józsefvárosi pályaudvarhoz hat település 51 ezer lakója, a Gyárvárosi pályaudvarhoz pedig 15 település 29 ezer lakója tartozott. A budapest-zimonyi fővonal legnagyobb vonzáskörzettel rendelkező vasútállomásai: Szabadka (73 ezer lakos), Újvidék (63 ezer lakos), Verbász-Kula (53 ezer lakos). Ez utóbbi vasútállomáshoz több jelentős árutermelő település tartozott: Szenttamás, Újverbász, Cservenka, Kula, Ószivác, Újverbász. Ezen települések közös jellemzője, hogy a Ferenc-csatorna mellett fekszenek. Vélhetőleg a vízi utat is kihasználták az áru vasútállomásra való eljuttatására. 6 Csató T., é. n. 139-141.; Szulovszky J., 2000. 7. sz. 543. 7 Ezt teljes mértékben alátámasztja az Edvi Illés-féle statisztikában nem szereplő települések listája, amelynek túlnyomó többségét pár száz fős népességű, vagy ennél kisebb falvak alkotják. Munkaerő nélkül nincs árutermelés. 150