A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

CSÍKI Tamás: Zemplén vármegye dualizmus kori rajza (Egy 19. század végi szöveg értelmezéséhez)

nek, a független, de azért kellőleg fegyelmezett, minden ízében magyar gondolkozásnak, a puritán becsületességnek, beszédben épp úgy, mint írásban a hamisítatlan magyarságnak képviselőjévé lesz az életben... Sárospatak városa - melynek óriási határát a természet pazar bőkezűséggel ellátta mindennel, s mely évszázadok óta a közmívelödésnek egyik legjelentékenyebb gócpontja volt - nem emelkedhetett máig sem igazi városi színvonalra. A főiskola Patakon van, de nem Pataké. Ott tartja azt a hagyományokhoz hű protestáns közszellem s az alapítványok természete; de nem a polgárság, mely nincs, s mely a megyei székváros közelsége miatt, még a hatalmas kollégium védszárnyai alatt sem képződhetett ki. " ' Mindezek alapján a választott szöveget (amelyből ezúttal csak részleteket közölhettünk, s mélyebb elemzésére sem vállalkozhattunk) több szempontból az átmenetiség jellemzi. Az egykori országleíró-honismertetö (vagy államismereti) irodalom, a leíró statisztika hagyományai mellett megjelenik a különböző jelenségek pontos, adat- és számszerű rögzítése. Ez statisztikai, részben levéltári kutatást igényelt, ugyanakkor gazdasági és társadalmi törvényszerűségek, valamint folyamatok feltárását tette lehetővé, ami önmagában a szubjektum túlzott érvényesülését ellensúlyozta. Másfelől viszont az összegyűjtött adatok a közvetlen megfigyeléseken alapuló, a tényekből eredő gyakorlati tapasztalattal kapcsolódnak össze. Ez pedig nemcsak a kvantifikáció egyoldalúságait (a helyi változatok elmosása, deduktív szemlélet) egyenlítette ki, hanem egy kötetlenebb, megjelenítő, sőt helyenként szuggesztív erejű elbeszélést tett lehetővé. Ehhez minden bizonnyal Ballagi publicisztikai tevékenysége (s az ilyen jellegű munkák alapos ismerete) járult hozzá, amire öccse, Aladár is felfigyelt: „hármunk közt legtehetségesebb vagy, s legtisztább, cicomázatlanabb magyar zamatú styllal rendelkezel - tebelőled csak egy kis „svindli" hiányzik, s nagyobb szabású természeted, vagyis publicistának termett természetednél fogva hiányzik belőled az, mi kettőnknek lényegét alkotja, apróbb momentumok felkutatása..." S a tiszta, világos és élénk nyelvezet jellemző a bemutatott szövegre is, ami egyúttal a személyiség érvényesülését: hol az éles kritikát (főként az elmaradottsággal szemben), hol a kevésbé nyílt politikai állásfoglalást biztosíthatta. Utóbbiról azt mondhatjuk, hogy az az egykori szabadelvüség talajáról (szokásos módon) konzervatív, illetve nemzeti irányban tolódott el, ami összeegyeztethető volt a sárospataki protestáns szellemiség hagyományaival. Ez azonban - e munka alapján nem jelentett egy konkrét politikai irányzat melletti kiállást, legfeljebb olyan kérdésekben való véleményki fej test (pl. oktatásügy, közigazgatás, asszimiláció), amelyek lokális szinten a legközvetlenebbül hatottak, s egy sor megoldandó helyi problémát vetettek fel. A kiindulópont tehát Zemplén vármegye (az utalt kiegyenlítésre jellemző, hogy Ballaginál ez a „Kossuthok, Andrássyak, Sennyeyek vármegyéjeként" jelenik meg holott ismert volt pl. az utóbbi két család személyes konfliktusokkal is terhelt ellentéte), melynek gazdasági és közművelődési fejlődése válik a szerző számára a szövegformálást is befolyásoló prioritássá. 41 Ballagi i. m. (Zemplén...) 72-73. 42 Idézi Waktor i. m. 67. (Ballagi Aladár önmagával és Závodszky Károly irodalomtörténésszel hasonlítja össze testvérét.) 43 Ballagi i. m. (Zemplén...) 78. 144